Grúzia Irán felé kanyarodik: a geopolitikai változások hatásai
A Financial Times elemzése szerint figyelemreméltó, hogy a világ hatalmai közül sokan egyre inkább a kínai elnök elé járulnak. Grúzia esetében a helyzet különösen érdekes, hiszen korábban az Egyesült Államok szövetségesének számított, most viszont kezdi felvenni Irán pályáját. Ezzel a lépéssel pedig a Kaukázusban Trump stratégiáját is fenyegeti, amire a Washington Post vezércikke is figyelmeztetett.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter nemrégiben Jerevánban járt, ám úgy tűnik, hogy nem vette észre a grúz vezetés egyre erősebb oroszbarát tendenciáit, amely a nyugati kapcsolatok rovására megy. A Grúz Álom párt évek óta nyíltan flörtöl Moszkvával, ami már eddig is jelentős aggodalmat keltett Washingtonban. Ezen kívül Grúzia együttműködése Teheránnal is figyelmet érdemel, hiszen az Iszlám Köztársaság lehetőséget kapott, hogy vallási iskolákat, ifjúsági szervezeteket és jótékonysági intézményeket alakítson ki az azerbajdzsáni síita kisebbség számára.
Ilyen háttérrel Irakli Kobakhidze miniszterelnök két évvel ezelőtt kétszer is Jerevánban járt, és még a Hamász akkori vezetőjével is fényképezkedett, ami tovább fokozza a feszültséget Iránnal kapcsolatban. A grúz politikai színtér átalakulása nemcsak a belpolitikai viszonyokat érinti, hanem a regionális biztonságot is befolyásolja, hiszen a Kaukázus körüli feszültségek számos más ország politikai stratégiáját is módosíthatják.
Ez a helyzet még inkább megnehezíti a mártírok és a hatalmi érdekek összeegyeztetését, ami globális szinten is kihatással lehet a világ gazdaságára. A dollármilliárdokban kifejezhető kár, amelyet az iráni háború okoz a világpiacon, csak egy példa a helyzet bonyolultságára.
