A sportágak utánpótlásának pénzügyi háttere és eredményei
Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta a sport stratégiainak minősült, így jelentős pénzügyi támogatásban részesült a sportszervezetek számára. A kormányzati politika lehetővé tette, hogy a nyereséges cégek a társaságiadó (tao) hozzájárulásaikat ne az államkasszába, hanem közvetlenül a sportágak fejlesztésére ajánlják fel. Az évek során, különösen a látvány-csapatsportágak – mint a labdarúgás, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és 2017 óta a röplabda – kiemelt támogatásban részesültek.
A tao-támogatás kezdetben korlátlan volt, de az első hat év során, 2011 és 2017 között összesen 521 milliárd forint folyt be. A 2017-es év különleges jelentőséggel bír, mivel ekkor döntött a Kúria arról, hogy a tao-pénzek közpénznek minősülnek, ellentétben Orbán Viktor korábbi kijelentésével, miszerint azok nem közpénzek.
2018-ban a kormány bevezette a tao-támogatások maximális keretét, ami 124,9 milliárd forintra rúgott, és ezt a keretet az évek során módosították. A jelenlegi keret 2023 májusában 125,2 milliárd forintra nőtt. Azóta 2021-ig további 402 milliárd forintot gyűjtöttek a sportági szövetségek, és a 444.hu összesítése szerint 2024-re ez az összeg várhatóan 1411 milliárdra nő.
Az utánpótlás és a foglalkoztatás eloszlása
A tao-pénzeket különböző sportcélú költségekre és utánpótlás-nevelésre használják fel. A Magyar Labdarúgó-szövetség a legsignifikánsabb kedvezményezett, 600,2 milliárd forintot gyűjtöttek, amiből 186,4 milliárd forintot fordítottak utánpótlásra. A sportágak felnőtt válogatottainak teljesítménye gyakran reflektorfénybe kerül, míg az utánpótlás csapatok eredményei sokszor háttérbe szorulnak.
A sportágak nemzetközi szövetségei különböző korosztályok számára szerveznek versenyeket, és az utánpótlás versenyzési lehetőségei gyakran változtatásra kerülnek. Ezek a feltételek befolyásolják, hogy a fiatal sportolók hol és miként mérhetik össze tudásukat a nemzetközi porondon. A szakmai ellenőrzés hiányossága is hozzájárult ahhoz, hogy a várva várt eredmények nem teljesültek, ahogy azt a „Az olimpiai sportágak versenysport-stratégiája, 2022-2032” című elemzés is hangsúlyozza. A dokumentum kifejti, hogy a felnőtt versenysport számára biztosított költségvetési támogatások növekedése nem párosult az eredményesség javulásával, amely az erőforrások nem hatékony felhasználására vezethető vissza.
