Björn Borg: Az Esélyek Harca és a Drogok Dilemmája
Björn Borg, a tenisztörténelem egyik legnagyobb alakja, 70. születésnapját ünnepelve küzdelmes életéről oszt meg új részleteket frissen megjelent memoárjában, a „Szívdobbanások” című könyvében, amely most már magyarul is elérhető. A svéd teniszező, aki a 25 éves korában való visszavonulása óta, következményekkel teli életet élt, most Ibizáról jelentkezett be, hogy beszélgessen a múlt árnyaival és a jövő reményeivel.
A memoár egyik legmegrázóbb epizódja az, amikor Borg a kilencvenes évek elején, Hollandiában, egy szenior verseny előtt váratlanul összeesik, miután egy éjszakai alkohol- és drogpartin vett részt. Ez sosem csupán fizikai küzdelem volt; a történetének szomorú kicsengése is kézzelfogható, hiszen a könyv végén már a prosztatarákműtéje utáni ébredésének drámai pillanata kerül előtérbe. Az interjú során felmerült a kérdés: melyik epizód volt számára a legmegrázóbb?
„Mindkettő rendkívül ijesztő volt, de a hollandiai esemény még kínos is,” mondja Borg. „Amikor a nyolcvanas évek végén abbahagytam a teniszt, valóban mélyrepülésbe kezdtem, és a kilencvenes évek elején, amikor megpróbáltam visszatérni, mindenki az újabb trófeákról beszélt, holott nekem már nem ez volt a célom. Csak életben akartam maradni, és ezt csak a szüleim tudták.” A visszatérés azonban nem volt zökkenőmentes, hiszen a drogok hamarosan újra átvehették az irányítást Borg élete felett.
Borg a tenisztörténet legendájaként zsinórban ötször nyerte meg a Wimbledont, és hatszor a Roland Garrost, de emellett a nightlife világában is otthonosan mozgott, például a New York-i Studio 54 éjszakai klubban. Edzője, aki lebeszélte őt a kétkezes tenyeresről, a végén a kétkezes fonákot védjegyüként jegyezte meg, akárcsak a híres fejpántot és a hosszú hajat. A 25 éves korában, 1981-ben, John McEnroe ellen elszenvedett vereség után döntött úgy, hogy abbahagyja a versenyszerű teniszt. Az életének első 25 éve tele volt sikerekkel, míg a következő 25 év terjedelmes önpusztítással telt, holott néhány próbálkozás a drogok, a gyógyszerek és az alkohol között eredménytelen maradt.
„Hogy hogyan történt a visszaesés?” – kérdi Björn, aki elmeséli, hogy a szenior versenyeken való részvétel és a közvetlen támogatás révén újra belevágott a teniszbe, ami kezdetben boldogságot hozott az életébe. Apja és edzője voltak a legszorosabb szövetségesei, egészen addig, amíg Hollandiában meg nem történt a visszaesés, amit szörnyű szégyennek érzett, különösen mert az apja előtt történtek ezek az események.
„Csalódást okoztam neki, és tudta az összes korábbi problémámat, ő pedig azt hitte, azóta minden rendben van.” A visszaesések azonban nem értek véget, egészen addig, míg meg nem ismerte harmadik feleségét, Patricia Borgot, akinek köszönhetően végül megtalálta a családi békét.
Borg pályafutásának korai sikerei és a hatalmas nyomás, ami fiatal korától fogva ránehezedett, nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy 25 éves korára kiégett. „Nagyon fiatalon lettem sikeres, és rengeteget utaztam, de sosem éltem a normális gyerekkoromat,” mondta. „Számomra mindig a teniszezés volt az első.” Amikor becsekkolt egy szállodába, ötszáz ember várta a recepción. Amikor belépett egy étterembe, 25 fotós leselkedett a bejáratnál, így a magánélete szinte teljesen háttérbe szorult.
