A Duna-Dráva Cement súlyos veszteségei és a kormányzati különadó következményei
2025-ben a Duna-Dráva Cement (DDC) Kft., Magyarország legnagyobb cementipari cége, komoly pénzügyi nehézségekkel nézett szembe, amelyek mögött a korábbi kormány által bevezetett különadók, mint a kiegészítő bányajáradék és a szén-dioxid adó álltak. Ezek a terhek drámai hatással voltak a cég működésére, ami masszív veszteségekhez vezetett a cementgyártás terén.
Az árbevétel 2025-re stagnált, mindössze 65,3 milliárd forinton, míg az adózott veszteség a tavalyi 11,3 milliárdról 13 milliárd forintra nőtt. Érdemes megjegyezni, hogy a cementértékesítés 37,4 milliárdról 39,7 milliárd forintra emelkedett, viszont az építőanyag-üzletág forgalma súlyosan, 28 milliárdról 25,6 milliárd forintra csökkent.
A belföldi gyengülést részben ellensúlyozta az exportárbevétel, amely 1,9 milliárdról 4,36 milliárd forintra nőtt, így az exportarány 2,9%-ra emelkedett. Ennek ellenére a cég eredményén nem mutatkozott érdemi javulás. A cementértékesítési árak emelése, valamint az importtermékekkel kibővített portfólió sem bizonyult elegendőnek a kiegészítő bányajáradék és a szén-dioxid adó negatív hatásainak kompenzálására, ami miatt a működés fenntartásához banki hitelre és tagi kölcsönre volt szükség. Ezen kívül a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettség 6,22 milliárd forinttal emelkedett.
Figyelemre méltó, hogy a DDC saját tőkéje 23,6 milliárdról 21 milliárd forintra csökkent, annak ellenére, hogy a tulajdonosok év közben 10,5 milliárd forint pótbefizetést teljesítettek. A súlyos pénzügyi helyzet legfőbb kiváltója a hazai gyártás, mivel a vállalat 2021 óta kénytelen kiegészítő bányajáradékot fizetni, és az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének keretein belül is adóznia kell a szén-dioxid egységek után.
A DDC képviselői nyilatkozták: „2021 óta több tízmilliárd forintot fizettünk be vállalatunk kiegészítő bányajáradékaként, valamint milliárdokat a kvótaadó következtében.” 2023 januárjában az Európai Bíróság kimondta, hogy a kiegészítő bányajáradék ellentétes az uniós joggal, és várható, hogy a döntés a magyar jogrendbe is átkerül, ami a különadó kivezetését vonja maga után. Reményeik szerint a vállalat „jogszerű visszafizetésben” részesül a jövőben a magyar államtól.
