Trump kereskedelmi háborúja: tévedések börtönében
Donald Trump amerikai elnök grandiózus kereskedelmi háborúja, amelyet Kínával szemben indított, a 21. század nemzetközi gazdaságpolitikai viszonyaiban gyújtotta be a szikrát. Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász véleménye szerint azonban a Fehér Ház stratégiája egy végzetes félreértésre épült. Trump adminisztrációja úgy gondolta, hogy az USA vámokkal uralhatja a helyzetet, mivel az ázsiai óriás exportja jóval meghaladja az importját. A valóság azonban ennél jóval összetettebb, amint arra Stiglitz is emlékeztet a The Times hasábjain.
Míg Kína könnyedén helyettesítheti más beszerzési forrásból az amerikai exporttermékeket, így például elkerüli az inflációs nyomás kialakulását, addig az Egyesült Államok szorultabb helyzetben van. Kulcsfontosságú nyersanyagok, mint például a ritkaföldfémek, szinte kizárólag Kínából érhetők el. Ez az aszimmetria döntő ütőkártyát ad Peking kezébe, különösen olyan geopolitikai kontextusban, ahol a gazdasági dominancia és az áruforrások kontrollja a hatalom záloga.
Kiélezett gazdasági feszültség és stratégiai hibák
Stiglitz hangsúlyozza, hogy Trump kereskedelmi stratégiája, benne a Kínára kivetett 45%-os vámok és az ezekre válaszul bejelentett kínai 125%-os ellenlépések egy olyan kölcsönösen káros spirált indítottak el, amely messze túlmutat egy egyszerű bilaterális konfliktuson. A kereskedelmi háború megváltoztathatja a globális gazdaság dinamikáját, és újraszabhatja a világrend gazdasági erőviszonyait.
Peter Navarro, Trump kereskedelmi tanácsadója, akinek politikai metamorfózisa a demokratából republikánussá, szabadkereskedelem-párti szakértőből vámháború-szószólóvá különösen figyelemre méltó, szintén központi szerepet kapott ebben a konfliktusban. Navarro sokak szemében Trump gazdasági háborújának „pitbulljaként” tűnik fel: egy olyan figuraként, akinek erőszakos hozzáállása szimbolikus mindazok számára, akik kételkedtek a vámháború bölcsességében.
Kína sakktábláján Európa hol áll?
Stiglitz világos üzenettel fordul az Európai Unió felé is. A Nobel-díjas közgazdász szerint az EU, ha egységesen lépne fel, képes lehetne Kínához hasonlóan sakkban tartani az amerikai kereskedelmi manővereket. Ez a kontinens gazdasági kapacitásai és stratégiai pozíciója alapján nem pusztán lehetőség, hanem geopolitikai szükségszerűség lenne, amely biztosítaná Európa önállóságát és relevanciáját a globális színtéren.
Egy jövő, amely újraszabhatja a globalizációt?
Ahogyan Vigvári Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem világgazdasági tanszékének vezetője is rámutatott, Trump kereskedelmi háborúja egy olyan globális utórengést indíthat el, amely teljes egészében megfordíthatja a globalizáció eddig ismert pályáját. Ez nem csupán gazdasági kérdés, hanem egyben politikai és társadalmi kihívás is, amely átrendezheti az erőviszonyokat a világban.
Forrás: hvg.hu/360/20250505_Joseph-Stiglitz-Kina-Trump-EU-vamhaboru
