Átláthatósági törvény: a szuverenitás védelmének álcájában
A Fidesz legújabb törvényjavaslata, amelyet Halász János képviselő éjszaka nyújtott be, új szintre emeli a politikai kontrollt. A „Közélet átláthatóságáról” szóló törvénytervezet nem egyszerűen az egykori civiltörvény újraéledése, hanem annak kiterjesztett, durvább változata, melynek célpontja minden olyan szervezet, amelyet a hatalom „veszélyesnek” ítél. A közélet formálására vagy akár demokratikus vita gerjesztésére irányuló külföldi támogatások minden nyomára kíméletlen válaszlépésekkel számolhatnak.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal új fegyvere
A törvény központi eleme a hatáskör nélküli, de „csúcsra járatott” Szuverenitásvédelmi Hivatal. A hivatal feladata lesz összeállítani a „veszélyt” jelentő szervezetek listáját, amelyek állami döntéshozatalt vagy közéleti folyamatokat kívánnak befolyásolni. Bár a listázás jogkövetkezményeit formálisan a NAV és az igazságügyi szervek hajtják végre, a lista felállítása és a kormányrendeletek alapján a büntetések végrehajtásának csupán formalitása lesz.
Konfliktus a jogállamisággal
A javaslat nyelvezete tág értelmezési lehetőségeket hagy a hatóságok kezében. A külföldi támogatások okozta fenyegetést például olyan homályosan határozza meg, hogy az különösebb erőfeszítés nélkül bármelyik nemkívánatos szervezetre ráhúzható. A kérdés már nem az, hogy a hatalom visszaél-e majd ezzel a jogszabállyal, hanem hogy mikor és milyen mértékben teszi meg ezt. Az ellenzéki pártok, civil szervezetek és különböző jogvédő intézmények már most kongatják a vészharangot. A törvény előírásai közvetlenül lehetetleníthetik el számos társadalomban fontos szerepet betöltő szervezet működését.
Kiemelt közszereplők és a vagyonnyilatkozatok rendszere
A törvény az érintett szervezetek vezető tisztviselőit a politikai döntéshozókkal azonos közszereplőkké minősíti, ugyanakkora vagyonnyilatkozati kötelmekkel és az ehhez társuló nyilvános közzététellel. Ez a lépés nem csupán adminisztratív kötelezettségeket ró rájuk, hanem szabad utat engedhet a politikai lejáratásoknak és akár megfélemlítési kampányoknak.
Pénzügyi szorítás és teljes ellehetetlenítés
A törvény legbrutálisabb szankciói közé tartozik, hogy a listázott szervezeteket akár teljesen ellehetetlenítik működésükben. Amennyiben a szervezet nem fizeti ki a kiszabott bírságokat vagy újabb külföldi támogatásokban részesül, a tevékenységük betiltásra kerülhet, vezetőik pedig öt évig nem lehetnek gazdasági társaságok irányítói. Bírósági jogorvoslat elvileg lehetséges, de a gyakorlatban a központi kontroll miatt formális akadályok gördítik elérhetőségüket a jogkeresők számára.
Az uniós joggal való szembenállás
A törvény elfogadása újabb konfliktust robbanthat ki Magyarország és az Európai Unió között. Az Európai Bizottság várhatóan kötelezettségszegési eljárást indíthat, hiszen a tervezett szabályok súlyosan sértik az uniós alapjogokat, különösen a civil szervezetek szabad működését és finanszírozását. Az uniós jog védelmét hangoztató bírósági ügyek azonban hosszadalmasak lesznek, miközben a törvény hatályba lépése azonnali károkat okozna a magyar közéletben.
A hatalom féltése vagy szuverenitásvédelem?
Az átláthatósági törvényjavaslatot olyan narratívákra építik, mint a külföldi támogatásokból származó „veszélyes befolyás”. Ironikusnak tűnik, hogy miközben a kormány a külföldről finanszírozott politikai beavatkozások ellen kíván harcot hirdetni, maga sem riad vissza a saját geopolitikai szövetségesei hasonló gyakorlatától. Az egyesületek megszüntetésére és vagyonuk elkobzására irányuló szabályozás a civil szféra létezését veszélyezteti, és az állampolgári kezdeményezések ellehetetlenítéséhez vezethet.
Jogorvoslat alig, félelem annál inkább
A most előterjesztett törvénytervezet nem csupán a jogszabályi szinten intéz támadást a magyar társadalmi csoportok egy része ellen, hanem a legitimációját kívánja aláásni minden alapvetően civil kezdeményezésnek. Az érintett szervezetek működésének ellehetetlenítése, bírósági fellebbezések esetén a Kúria közvetlen bevonása és az alsóbb bíróságok kizárása az eljárásból olyan monopolisztikus mechanizmust teremthet, amely súlyos akadályt gördít a független döntéshozatal elé.
Az utolsó lépések
A törvény hatálybalépése előtt áll csupán néhány formai lépés: a Parlament előtti szavazás, majd Sulyok Tamás aláírása. Ezek után három napon belül életbe léphetnek az új szabályozások. A kérdés csupán az: milyen hosszú árnyékot vet rájuk az ország jövőjére?
Forrás: hvg.hu/360/20250514_Atlathatosagi-torveny-lex-poloska-kerdesek-valaszok-es-ketsegek
