Mennyivel lettek egészségesebbek a gyerekek a mindennapos testneveléstől?
Orbán Viktor kormánya a közel másfél évtizeddel ezelőtt bevezetett mindennapos iskolai testnevelést tekinti az oktatásügy egyik kiemelkedő vívmányának. Ugyanakkor felmerül a kérdés, miként érinti ez valójában a diákok egészségi állapotát. Magyarországon jelenleg a legmagasabb a túlsúlyos gyermekek aránya Európában, és ezt megdöbbentően nagy mértékben érinti a rendszeres testmozgás hiánya. A kérdés az, hogy milyen módszerekkel mérik a gyerekek fittségét, és mely területek a legkritikusabbak számukra.
Orbán Viktor 2013 júniusában, Tamási új sportcsarnokának átadásakor elmondta, hogy míg néhány évtizeddel ezelőtt a gyerekek szabadidős tevékenységeit elsősorban a játszóhelyeken, például a grundokon töltötték, ma már a szülőknek arra kell figyelniük, hogy miként ösztönözzék csemetéiket a kimozdulásra. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy jelentős összefüggés van a rendszeres testmozgás és a szellemi teljesítmény között. Szerinte, ha nem foglalkozunk a gyerekek testnevelésével, akkor nemcsak fizikai, hanem szellemi gyengeségek is kialakulhatnak, így a fiatalok nem tudják kihasználni a bennük rejlő potenciált. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a fiataloknak mindössze 38%-a végez rendszeres testmozgást az országban.
Amikor Orbán Viktor beszéde elhangzott, a közoktatásban tanuló alsósok és az ötödikesek számára már kötelező volt heti öt testnevelésóra. 2015 szeptemberétől minden évfolyamon be kellett tartani ezt az óraszámot. A döntéshozók abban bíztak, hogy ez a lépés javítani fog a gyerekek fittségén. Az adatok viszont azt mutatják, hogy a célok elérése elmaradt. A miniszterelnök 2022 decemberében tett nyilatkozatában észrevételezte, hogy a közoktatás legfőbb problémái közé tartozik a fiatalok fizikai és szellemi egészsége.
Csúszó fejlesztések
A mindennapos testnevelés bevezetését minden politikai oldalon támogatták, de többen hangsúlyozták, hogy a megfelelő infrastruktúra kiépítésére és a képzett, motivált testnevelő tanárok foglalkoztatására is nagy szükség lenne. Csak így lehet a programot sikeresen végrehajtani, és érthetően megszerettetni a fiatalokkal a mozgást. Ellenkező esetben a megnövelt óraszámok ellenkező hatást válthatnak ki, és elveszik a gyerekek kedvét a sporttól.
Az induláskor már látható volt, hogy nem áll rendelkezésre elegendő tornaterem és uszoda ahhoz, hogy minden iskola minden diákja számára biztosítsák a megfelelő sportfolyamatokat. Számos pedagógus arról számolt be, hogy 400-500 ilyen létesítmény hiányzik. A kormány 2014-ben indította el a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programot, amelynek célja többek között a tornatermek és tanuszodák építése volt, ám ezek megvalósítása eddig elmaradt a várakozásoktól.
