Svájc népszavazással szabná meg a lakossági létszámot
Svájcban történelmi népszavazásra készülnek, amelynek célja a lakosság létszámának korlátozása. A tervek szerint az ország 2050-re 10 milliónál maximálná a lakosság számát, és ennek érdekében kész arra, hogy kilépjen több uniós megállapodásból. A népszavazási kezdeményezést a szélsőjobboldali Svájci Néppárt (SVP) támogatja, míg a kormány oldalról ellenállásba ütközik, mivel állítólag ez káros hatással lenne az ország gazdasági érdekeire és ellentétes lenne a nemzetközi kötelezettségekkel.
Jelenleg Svájc lakossága körülbelül 9 millió fő, de a népszavazás támogatói azzal érvelnek, hogy a lakosság számának folyamatos növekedése fenntarthatatlan. Az elmúlt két évtizedben a népesség 25 százalékkal nőtt, ami egyértelmű jele annak, hogy a helyzet már nem stabil.
Intézkedések a népszavazást követően
A tervek szerint, amennyiben a népesség elérné a 9,5 milliót, bevezetnék az első intézkedéseket, amelyek közé tartozna a menedékjogok rendszerének felülvizsgálata, valamint a letelepedési engedélyek és a családegyesítések korlátozása. A legdrasztikusabb lépés a Svájc és az Európai Unió között létrejött szabad mozgást biztosító egyezmény elhagyása lenne, ami várhatóan jelentősen csökkentené az ország hozzáférését az uniós piachoz. Ez különösen fájdalmas lenne Svájc számára, mivel exportjainak körülbelül 50%-át uniós országokba irányítja.
Bevándorlás és kulturális hatások
Érdekes, hogy a népszavazás hátterében álló népességnövekedés egyben annak is köszönhető, hogy Svájc 2002-ben megnyitotta munkaerőpiacát az uniós országok előtt. Ennek eredményeként számos bevándorló érkezett, főként Franciaországból, Németországból és Olaszországból, míg kisebb számban más európai országokból is. Ez a fejlődés arra is rávilágít, hogy Svájc esetében a bevándorlás nem feltétlenül vezet kulturális konfliktusokhoz, amelyeket más nyugat-európai vagy amerikai országokban látni lehet.
A június 14-re tervezett népszavazás és annak következményei tehát továbbra is jelentős vitákat generálnak Svájc társadalmi és politikai életében, legyen szó gazdasági hatásokról vagy kulturális integrációról.
