Lázár János kastélyprogramja újabb kudarcot vallott
Lázár János, az építési és közlekedési miniszter, szembesült azzal, hogy az általa hirdetett kastélyprogram nem aratott osztatlan sikert. Az állami ingatlanok iránti kereslet elmarad a várakozásoktól, hiszen eddig csupán két kastélyt sikerült átadni. Az egyik a Majki Kamalduli Remeteség és Esterházy-kastély, amelyet Oroszlány önkormányzata kapott meg, míg a másik, a sopronhorpácsi Széchenyi-kastély, a PBE Építő Kft. birtokába került. Érdemes megjegyezni, hogy a PBE Építő Kft. korábbi tulajdonosa Tiborcz István volt, akitől Paár Attila vásárolta meg a céget.
A pályázatok száma és az elutasítások háttere
Az Építési és Közlekedési Minisztérium közlése szerint összesen öt pályázat érkezett be a nyolc felkínált kastélyra, a rendelkezésre álló 25 kastélyra pedig már csak 21 kérvényt nyújtottak be. Ez a szám ellentmondásban áll azzal, amit Lázár János 2025 februárjában nyilatkozott, miszerint 22 pályázat érkezett az első körben. A tárca megjegyezte, hogy a beérkezett kérelmek egy része érvénytelennek bizonyult vagy a kérelmezők által visszavonásra került, illetve a szerződéskötést megelőző tárgyalások során olyan feltételek kerültek elő, amelyek nem feleltek meg a kastélytörvény előírásainak. Ilyenmeghiusult átadás érintette a nádasdladányi és a bajnai kastélyokat is.
Miért nem kellettek a kastélyok?
A fenti helyzet különösen fájdalmas, mivel a nádasdladányi és bajnai kastélyokat a projekt zászlóshajóinak szánták. Ezek az épületek Budapest közelében találhatók, igényesen felújítottak, és valós építészeti, kulturális értékekkel bírnak. A nádasdladányi kastély látogatószáma olyan magas, hogy az üzemeltetésük szinte nullszaldósra kihozható lett volna. Ezen felül a két legerősebb céget, a Richtert és a Molt is sikerült megnyerni, hogy pályázzanak, ami példát mutatott volna a kisebb cégek számára is.
Kormányzati kényszer és visszalépések
Hivatalos válaszok hiányában egy cég vezetője kifejtette, hogy számukra egyáltalán nem volt szükség a kastélyra, és csupán kormányzati megbízásra adták be pályázatukat, szándékuk szerint pedig egy hosszú távon fenntartható üzemeltetési modellt szerettek volna kidolgozni. Azonban a minisztériummal folytatott egyeztetések során nem tudták elfogadtatni elképzeléseiket. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzat is visszalépett a román határ melletti Becsky–Kossuth-kúria átvételétől, mivel az üzemeltetése 1,5 milliárd forintos költséget jelentett volna harminc év alatt, amit a közgyűlés elnöke, Seszták Oszkár, a HVG-nek elmondása szerint, nem tudtak volna finanszírozni.
Összegzés
Így a kérdés adódik: miért nem voltak kapkodás az ingyenesen felkínált kastélyok iránt? A kastélyprogram körüli csődjének hátterében a fenntarthatóság, a jogi kockázatok és a kellő források hiánya áll, ami világosan mutatja a projekt valós kihívásait és az érintett cégek ódzkodását a hosszú távú elköteleződéstől.
