Lehetőség a közszolgáltatás visszaállítására választási jogorvoslatokkal?
A Tisza Párt választási kifogásokat terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), amelyek célja a közszolgálati média kiegyensúlyozatlan működésének megkérdőjelezése. Az NVB ezen kifogásokat általában elutasította, hivatkozva eljárási és bizonyítottsági problémákra. Ennek ellenére a kifogások egyes esetekben eljutottak a Kúriához, majd az Alkotmánybírósághoz, ám a közmédia gyakorlatában továbbra sem tapasztalható érdemi változás. A választásokig nem várható fordulat, ugyanakkor figyelmen kívül hagyhatatlan néhány fontos lépés, amelyek tapasztalhatók voltak a jogorvoslati láncreakció során.
2026. március 8-án a Tisza Párt által beadott kifogás áttörést hozott: az NVB egyhangú szavazással fogadta el a párt érveit. A kifogás három közmédiás szintet érintett, beleértve az M1 híradásait, a hirado.hu internetes portált és annak Facebook-oldalát. A kifogás részletesen dokumentálta, hogy 2026. március 5-én a médiaszolgáltató műsoraiban túlnyomórészt a Fidesz-KDNP politikai álláspontjai kaptak helyet, míg a Tisza szinte egyáltalán nem volt jelen.
Ez az ellenzéki választók számára nem meglepő, hiszen a közmédia évtizedek óta teljes kormányzati kontroll alatt működik, különösen kampányidőszakokban, amikor a közszolgáltatás nem teljesíti az újságírói szakmai normákat. Az alapvető költségvetési tények szintén aggasztók: a közmédia 2025 első felében 80,3 milliárd forint állami támogatásban részesült. E helyzet komoly kritikákat váltott ki, mivel a közmédia működése alapvetően a pártérdekek mentén alakult.
A választási eljárásról szóló törvény egy speciális jogorvoslati rendszert határoz meg, amely lehetőséget biztosít a médiaszolgáltatók ellen, ha megsértik a kampányra vonatkozó szabályokat. A Tisza Párt kifogásai nemcsak a számukra nyújtott médiabeli megjelenés aránytalanságát, hanem a közmédia tartalmának jellegét is kifogásolta. Állításuk szerint a kormányzati politikai álláspontokat pozitív megvilágításban tüntették fel, míg a Tisza Párt kapcsolódó információi rendszerint negatív kontextusban jelentek meg, tehát a közszolgáltatás nem tartotta tiszteletben a választási törvényben rögzített esélyegyenlőségi elvet.
A közmédia védekezésében hivatkozott a bizonyítékok hiányára, illetve arra, hogy egyetlen nap eseményei nem elegendőek az egyensúly megítéléséhez; hosszabb időszak adatait kellene figyelembe venni. Az NVB azonban a Tisza Párt érvei mellett döntött, és megállapította, hogy a közmédia működése a választási törvénybe ütközik.
Összességében a Tisza Párt jogorvoslatai felhívták a figyelmet a közszolgáltatások működésének hiányosságaira, és nyomás alá helyezték a média szabályozó hatóságokat, amellyel talán sikerül hosszú távon érdemi változásokat elérni.
