Csak a szélsőjobb volt sikeres a dán választáson, de velük senki nem akar kormányozni
A legutóbbi dán parlamenti választásokon a szociáldemokraták, bár ők végeztek az első helyen, több mint 120 éve nem tapasztalt mértékben szenvedtek vereséget. A Dán Néppárt, amely a populista jobboldal képviselője, jelentősen előretört az eredmények alapján.
Tizenhat párt került be a koppenhágai parlamentbe, közülük tizenkettő Dánia területéről származik, míg a többiek a Grönlandról és Feröer szigetekről érkeztek. A választások során a szociáldemokraták csupán 21,85%-nyi szavazatot kaptak, ezzel 38 képviselői helyet nyertek a 179 fős Folketingben. Ilyen mértékű háttérbe szorulásra legutóbb 1903-ban volt példa, teljesítményük így inkább diadalnak tűnve vereségként könyvelhető el.
Mette Frederiksen, a 48 éves kormányfő, nem számított ekkora visszaesésre, különösen, mivel a közvélemény-kutatások már a választások kiírása előtt is megnövekedett népszerűségről számoltak be. Ő volt az, aki a Grönland ügyében Donald Trumppal való szembeszállásának köszönhette a megnövekedett támogatottságát.
Azonban a választási kampány során nem a külpolitikával, hanem a belpolitikai és gazdasági problémákkal foglalkoztak a választók. A megélhetési költségek emelkedése, a gazdaság állapota, valamint a szociális ellátás válsága mind eldöntő kérdések voltak, amelyekre a választási mozgalmak során valóban reagálni kellett volna.
