Titkos reformterv a magánegészségügy átalakítására
Az Orbán-kormány nem csupán a HVG által felfedett egészségügyi reformtervet rendelte meg a Boston Consulting Group-tól, hanem 2021-ben titokban egy másik javaslatot is kidolgoztatott a magánegészségügy átalakításáról. E tervezet – amely szintén elérhetetlenné vált – tartalmazott egy új kiegészítő biztosítást, a KEB-t, amelyet a munkáltatóknak kellett volna megfizetniük minden munkavállalójuk után. Az állami és magánellátás összehangolásával szakértők szerint a hosszú várólisták már a múlté lehetnének.
Március közepén a HVG közzétette a Hippokratész-projektnek nevezett egészségügyi reformtervezetet, amit a Boston Consulting Group készített 2020-ban a Belügyminisztérium megbízására. Az Orbán-kormány hat évvel ezelőtt lezárta a projektet, nyilvánossá téve, hogy az dokumentum 2030-ig nem hozzáférhető. Az anyag több száz oldalból állt, melyet független szakemberek bevonásával elemeztünk. Megállapítottuk, hogy a magánegészségügy jövőképének formálásáról szóló rész eltér az anyag más részeitől, hiszen azt nem 2020 nyarán, hanem körülbelül egy fél évvel később dolgozta ki a BCG.
A BCG által készített korábbi reformterv költsége 352 millió forint volt, azonban a 2021-es tervezet kisebb összegért készült. Ez felveti a kérdést, hogy miért bízták meg újra a céget nem sokkal azután, hogy a Hippokratész-projekt elkészült, és miért volt szükség a magánegészségügy részletezett kidolgozására. Forrásaink szerint ez a lépés a hálapénz betiltásának következménye, amely 2021. január 1-jén lépett hatályba, a betegek és orvosok vesztegetésért való felelősségét növelve.
Noha a paraszolvencia kivezetése előrelépést jelentett, ennek számos súlyos mellékhatása is volt. Az egészségügyi szakdolgozók fizetésének emelése nem elegendő kompenzációt nyújtott az orvosok számára, akik eddig a hálapénz révén jutottak jövedelemhez. Az egységes béremelés ellenére a kötelező munka elvégzése nem tükröződött az ellátás minőségében, így many of them turned to alternative ways to monetize their expertise.
Információink szerint a magánegészségügyi javaslatot a felsőoktatásért is felelős Információs és Technológiai Minisztériumnak prezentálták, aminek fedlapján az ITM logója található. Ebből adódóan a javaslat célja, hogy a köz- és magánegészségügyet összehangolja, így biztosítva a szektorok együttműködését és fenntarthatóságát. Az újabb javaslat hangsúlyozza a köz- és magánellátásban végzett párhuzamos munkák újraszabályozásának fontosságát is.
A jelentés gerincét adó Hippokratész-projekt 53 intézkedésből állt, melyek közül 21 a rendszer fejlesztésére, 8 a finanszírozásra, 13 pedig a munkaerő bérrendezésére és munkaszabályaira vonatkozott. A javasolt intézkedések végrehajtásával a teljes egészségügyi terület átformálása lett volna a cél, beleértve a magánintézmények működésének átláthatóságát és az új kiegészítő magánbiztosítói pillér bevezetését.
Összességében a javasolt reformok célja, hogy a magánegészségügy és az állami ellátás összehangolásával minden érintett – beleértve az állami kórházakat, a magánellátókat és a magyar lakosságot is – számára kedvezőbb megoldásokat kínáljon.
