A kormány fenntarthatósági kötelezettségeinek vizezése
Az aktuális kormányzati törekvések nemcsak a fenntarthatósági célokkal ellentétes irányba mutatnak, hanem éppen hogy hígítják a vonatkozó ESG-törvényt. Ezen lépések az uniós folyamatokhoz való alkalmazkodás szándékával történnek, főként a német CDU által megfogalmazott választási ígéretek fényében. A rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségekkel szemben most kérdéses, hogy pontosan milyen kötelezettségekkel kell szembenézniük a vállalatoknak a módosított szabályok értelmében.
Az ESG-törvény módosítása és a vállalatok felkészülési ideje
Május 13-án Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 2026-os költségvetés törvényjavaslata keretein belül benyújtott egy módosító indítványt, amely az ESG-törvény beszállítói láncokkal kapcsolatos tisztaságát érinti. A javasolt változtatások között szerepel, hogy a nagyvállalatok számára további kétéves felkészülési időt adnak az első tanúsított ESG-beszámolójuk elkészítésére. Ezzel szemben a mikro-, kis- és középvállalkozások teljes mértékben mentesülnek az ESG-adatszolgáltatási kötelezettségek alól 2027 közepéig.
Az uniós előírások lazítása és a magyar vállalatok helyzete
A könnyítések és egyszerűsítések összhangban állnak az uniós ESG-irányelvek, a CSDDD direktíva legutóbbi fellazításával. A magyar cégek eddig is komoly kihívásokkal néztek szembe a fenntarthatósági követelmények teljesítése kapcsán, mivel az adatszolgáltatás folyamata rengeteg adminisztrációt és jelentős anyagi terheket jelentett számukra.
Változások a helyi vállalati környezetben
A törvények egyszerűsítésére és elhalasztására a magyar vállalatoknak nagy szükségük volt, hiszen az átmeneti időszakok indokoltak a piaci alkalmazkodás érdekében – vélekedik Lukács Ákos, az EY tanácsadó cég partnere. A nagyszabású ESG-törvény 2023. decemberi elfogadása is a vállalatok versenyképességét hivatott segíteni, amely a korábbi uniós hozzáállások tükrében akár valódisággal is bírhat.
