Mindent elsöprő kampány Magyarországon – A 2025-ös év krónikája, 3. rész
Hatvanpusztán zajlott az év legnagyobb kampányának jegyében a történelem könyvébe íródott 2025-ös magyarországi krónika. Az év harmadik negyedévének legfontosabb hazai eseményeit szemezgettük, köztük az különösen figyelemre méltó készpénzszabályokat és a kutatóintézetek elszakítását.
Új készpénzszabályok július 1-jétől
Miközben a fejlettebb országok az elektronikus fizetés felé tendálnak, Magyarországon a készpénzhasználat alaptörvénybe iktatott joggá vált. Ez a jog hasonló jelentőséggel bír, mint a tulajdonjog vagy az öröklés joga. Az ország háztartásai körülbelül 7000 milliárd forintnyi készpénzt tartanak, ami a bankbetétek 60%-át teszi ki. Az új szabályozások felmentik a Revolut típusú, határon átnyúló szolgáltatásokat, valamint az online boltokat és az automatizált üzleteket.
A kormány kötelezővé tette, hogy minden településen legalább egy ATM működjön. Az ezerfős településeknek 2025 végéig, az 500 fősnél népesebb településeknek 2026 végéig meg kell felelniük ennek a követelménynek. Emellett jövőre a pénzautomatákból felvehető költségmentes készpénz limitje 300 ezer forintra emelkedik, a korábbi 150 ezer forintról.
Az OTP Bank, amely Csányi Sándor elnök fiának, Péternek a vezetése alatt áll, közel ezer új ATM telepítésére kötelezett. Az OTP azonban alkotmányjogi panaszt nyújtott be a kistelepüléseket sújtó kötelezettségek ellen. A közvélekedés szerint a készpénz használatát az emberek a kiberbűnözés elterjedése miatt preferálják, ezért az MBH az elektronikus pénzforgalom biztonságának növelésére új szabályozásokat hozott.
A Bankszövetség élesen bírálta a kormány készpénzhasználati intézkedéseit, mivel azok a feketegazdaságnak és a pénzmosásnak kedveznek. A bankszektor éves adózás előtti eredménye 1500 milliárd forint felett halad, ami túl sok a kormány szerint, így a banki extraprofitadó emelése is várhatóan 370 milliárd forint körül alakul 2026-ra.
Az ELTE kutatóintézeteinek elcsatolása
Július 7-én az ELTE szenátusa megszavazta, hogy a kutatóintézetek központi hálózatából hozzájuk csatolják a Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi és Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontokat. A döntés részben a kinevezett rektor Darázs Lénárd kezdeményezése, de feltehetőleg a kormány utasítása alapján történt.
Ezek az intézmények 12 milliárd forintos béremelésből kimaradtak, mivel újonnan létrehozott testületük megszavazta, hogy „egységes szerkezetben, teljes személyi és intézeti állománnyal” kerüljenek át az ELTE-hez, azonban a testület három tagja lemondott a döntés következményeként. Az érintett kutatók nagy része, mintegy 90%-a elutasította a fúziót, ami komoly aggodalmat keltett a tudományos közéletben.
A Hun-Ren korábban az MTA intézethálózatának része volt, a kormány döntése nyomán szűkültek a tudományra fordított források, a tervezett költségvetési átcsoportosítások miatt pedig a természet- és reálszámok számára kedvezőbb helyzetek kialakítása vált célként.
Dunaferr végjátéka
Az augusztus 5-én bekövetkező Dunaferr végjáték már régi vitákra reflektál, mindemellett a készpénzes intézkedések, kutatási átszervezések és a társadalmi feszültségek tükrében álló kormányzati döntések továbbra is irányítják a közbeszédet.
Az év krónikája folytatásához az olvasók betekintést nyerhetnek a legfontosabb hazai eseményekbe, ahogy azok a következő hónapokban tovább formálják a magyar társadalom különböző aspektusait.
Forrás: hvg.hu/360/20251228_hvg-Az-ev-kronikaja-2025-Magyarorszag-3-resz
