Végkimerülés határán a MoHu alvállalkozói
November végén zajlott egy feszültséggel teli hulladékkonferencia, ahol a MoHu képviselői késve érkeztek, így nem tudták meghallgatni a szakma álláspontját sem. Ezen a találkozón megoldási javaslatokat sem hoztak magukkal, ami tovább növelte a résztvevők elégedetlenségét.
Bozóki Csaba László, a Mol-leányvállalat EPR-rendszerért felelős igazgatója a konferencián elismerte, hogy a MoHu rohamtempóban indult el, mint egy startup, de most elérkezett az idő a fenntartható működés bevezetésére. Érdekes, hogy a Mol Nyrt. már 2021 szeptemberében jelentkezett a hulladékkoncessziós pályázatra, amelyet következő év júliusában meg is nyert.
Az állítása valóban megkérdőjelezhető, hiszen ha Bozóki a startupot úgy értelmezte, mint a régi működési modellek megújítását, akkor igaza van. Az intézményi hulladékgazdálkodás, amely a rezsicsökkentés miatt nagy veszteségekkel küzdő lakossági szektor ellentéte, évtizedeken át piaci alapon jól működött. Ekkor a hulladékkezelő cégek a vállalatoktól vásárolták meg a gyűjtött értékes hulladékot, mint papírt, műanyagot vagy fémet, majd profitot termelve értékesítették tovább. A MoHu megjelenésével a 2023 júliusa óta koncesszorként működik, ami azt jelenti, hogy a hulladék egyetlen tulajdonosa lett, míg a korábban önálló vállalatok alvállalkozóvá váltak, akik már csak kezelési díjat kapnak a munkájukért. Az viszont kérdéses, hogy egy olajipari óriásvállalatot mennyire lehet startupként emlegetni.
A cég partnerei folyamatosan elégedetlenebbek a helyzettel, mivel a hulladékgazdálkodási rendszer folyamatosan krízishelyzetbe került a MoHu irányítása alatt. Szükség van rendszerszintű korrekciókra, hogy a szolgáltatások visszanyerjék a hitelességüket és stabilitásukat. A hulladékgazdálkodás jövője és hatékonysága komoly kérdéseket vet fel, amelyeket sürgető módon meg kell válaszolni a szakma részéről.
Forrás: hvg.hu/360/20251213_hvg-mohu-hosz-hulladekgazdalkodas-hulladekkezeles-alvallalkozok
