Hatalom, Pénz, Művészet: A Power 100 Rangsora
A globális képzőművészeti világ irányvonalainak alakulását évről évre számos elismert művészeti folyóirat, így a londoni ArtReview is, különböző rangsorok formájában dokumentálja. Különösen a Power 100-as lista emelkedik ki a többi közül, nem csupán a mérvadósága, hanem a vitákat generáló tartalma miatt is. A 2025-ös kiadás nemcsak új neveket sorakoztat fel, hanem meglepetéseket is tartogat.
A listák nem véglegesen rögzítik az igazságokat, hiszen az összehasonlított teljesítmények rendkívül sokfélék, így nehezen egymás mellé állíthatók. A Power 100 valódi értéke abban rejlik, hogy a hosszú távú számadatok alapján láthatjuk, miként alakulnak a különböző szereplők arányai a művészek, kurátorok, múzeumi vezetők és műgyűjtők körében. Sőt, azt is nyomon követhetjük, hogyan változik az egyes földrajzi régiók képviselete, valamint hogy a női szereplők befolyása hogyan növekszik.
Érdemes megfigyelni, hogy kik azok, akiket a lista legelőkelőbb helyeire választanak, hiszen a rangsor létrehozása során különböző formális és íratlan kritériumokat is figyelembe vesznek. Az ArtReview zsűrije a sokoldalú, több területen aktív szereplőket részesíti előnyben, akik képesek a legkülönbözőbb platformokon megjelenni és hatásukat érvényesíteni. A finanszírozási szempontok nem dominálnak, de a pénz szerepe elengedhetetlen marad, hiszen a legmagasabban rangsorolt művészek többsége is jelentős anyagi háttérrel bír.
Ibrahim Mahama és a Globális Színtér Új Szereplői
Az idei lista első helyén Ibrahim Mahama áll, aki ezzel történelmet ír, hiszen a Power 100-ban még sosem volt afrikai művész az élen. Mahama a munka és a kizsákmányolás témáit feldolgozó installációival és szobrászati munkáival érdemelte ki a rangos elismerést. Az ő esetében szintén kiemelendő, hogy nem csupán művész, hanem Tamaléban művészeti infrastruktúrát épített, amely a közösségi összefogáson alapul és interakciót teremt a helyi közeg és a globális piacon elérhető lehetőségek között.
A második és harmadik helyezett, Sheikha Al-Mayassa bint Hamad bin Khalifa Al-Thani és Sheikha Hoor Al Qasimi, mindketten Katar uralkodói családjának tagjai. Ők a régió művészeti szcénájának dinamikus fejlődését irányítják, ambiciózus terveiknek köszönhetően. Mindketten már korábban is szerepeltek a listán, és a múzeumi intézmények megerősítésében játszott szerepük kiemelkedő.
Diverzitás és Földrajzi Képviselet a Power 100-ban
A rangsorban a földrajzi megoszlás is figyelemre méltó. Az első tíz helyezett között találunk többek között amerikai, közel-keleti, afrikai és ázsiai művészeket, ezzel is mutatva a globális színtéren tapasztalható változásokat. Az „immár hosszabb ideje zajló” folyamatok, amelyek az európai és észak-amerikai túlsúly csökkentésére irányulnak, egyértelműen tükröződnek a Power 100-as listán is.
Az előző évekhez képest a rangsorban szereplők cserélődése szintén érdekes. Az idei listán számos új arc mellett 34 olyan „újonc” található, akik korábban már szerepeltek, de most visszatértek. A nemek közötti arány is stabil, hiszen az elmúlt években a nők képviselete folyamatosan növekszik, jelenleg 40%-ot képviselnek a rangsorban.
Sajnos a közép- és kelet-európai művészek helyzete továbbra is ingatag. A rangsor eddigi történetében csupán egyetlen magyar szereplő, Somogyi Hajnalka jutott be a listára, míg a jelenlegi két, Marina Abramović és Nikita Kadan, helyzetének erősödése csekély.
Az ArtReview által összeállított rangsor nem csupán a művészeti világ trendjeit tükrözi, hanem a kulturális gondolkodásban és a globális művészeti kapcsolatokban bekövetkezett változásokat is. A következő évi magyar rangsor, a Magyar Power 50, várhatóan 2026 márciusában lát napvilágot.
Forrás: hvg.hu/360/20251210_A-mu-ArtReview-Power-100-globalis-muveszeti-vilag-rangsor
