A büntető populizmus tankönyvi példája: Milyen politikai érdek fűződik a Fidesz szórakozóhelyek üldözéséhez?
Az utóbbi időszakban a szórakozóhelyek légköre egyre inkább paranoidvá vált, hiszen a klubüzemeltetők a politikai nyomás hatására, mint például Horváth Laci kormánybiztos közreműködésével, radikális intézkedéseket hoztak. A drogrevitalizáló razziákra hivatkozva zártak be számos szórakozóhelyet, amelyek azonban nemhogy a drogprobléma visszaszorításában nyújtottak volna megoldást, hanem éppen ellenkezőleg, tönkretették a kulturális tereket, és veszélybe sodorták a kiszolgáltatott fiatalokat.
Sárosi Péter, a Drogriporter főszerkesztője és a Tánc a szabadságért demonstrációk szervezője kifejtette, hogy az állami kampány célja a bulizás és a drogozás egyre titkosabbá és így egyre kockázatosabbá tétele. Az emberek hamarosan elkerülik a klubokat, és inkább otthon, házibulikban fognak drogozni, így az állam politikai nyomásának következtében a drogprobléma nem csökken, hanem fokozottan jelen valósággá válik.
A rendőrség az utóbbi hetekben több szórakozóhelyet, így a Symbolt, az Arzenált és a Turbinát is bezárt, elsősorban önkényes és vitatható okok miatt. Ennek alapja a kormányzati intézkedés, amely szerint három hónapra bezárható bármely szórakozóhely, ahol kábítószer-kereskedelem vagy tudatmódosító szerek visszaélése történt. Ez a szabály azonban arra kényszeríti a klubokat, hogy felelősséget vállaljanak olyan vendégek cselekedeteiért, akikkel szemben gyakorlatilag semmilyen kontrolljuk nincs.
Az addikciós és prevenciós szolgáltatások összedöntésével a kormány a megoldás külsejét is eltüntette, és ezzel létrehozta a jogi kereteket, amelyek a szórakozóhelyek fenntartását és működését is veszélyeztetik. A hatékony segítségnyújtás helyett a kormány csupán a büntető intézkedésekre támaszkodik, így figyelmen kívül hagyja, hogy a valódi megoldásokat a drogproblémák kezelésére irányuló prevenciós és rehabilitációs stratégiákban kell keresni.
