A FANTÁZIA MESSZE SZÁRNYAL: MI JÖHET MÉG ORBÁN MESEMATINÉJA ÉS A KÖRÚTI KOMPROMAT UTÁN?
Orbán Viktor, a jelenlegi miniszterelnök, aki közel 16 éve irányítja az országot, úgy véli, hogy Magyarország problémái nem a állam működésének hatékonyságából, az ország gazdasági alkalmazkodóképességéből vagy az oktatás versenyképességéből fakadnak. E helyett a kormányfő az idegen politikai és gazdasági hatalmak ármánykodására hárítja a felelősséget, mondván, hogy ezek az erők gátolják az egyedülállóan tehetséges magyar embereket abban, hogy a kívánt módon boldoguljanak. Orbán erről a hétvégi évértékelőjében beszélt, valamint hétfőn a Fidesz pártlistájának bemutatásakor, ahol egy újabb négyéves mandátum elnyerésére kérte a választókat, ígérve, hogy elhozza a tejjel-mézzel folyó Kánaánt Magyarország számára.
Az évértékelők műfaját Orbán Viktor honosította meg, ám a legutóbbi beszédében egy olyan összeesküvés-elméletet osztott meg, amelyben a brüsszeli elit mellett a „gonosz” szerepét betöltő olajbiznisz és banki körök is megjelentek. Orbán kijelentette, hogy ezen erők áprilisra kormányt kívánnak alakítani, ezzel aggodalmat keltve a jövőt illetően.
Bár a kormányfő új ellenségekkel próbálja megjelölni a problémákat, nem hagyható figyelmen kívül, hogy az egyik új bűnbakként említett Shellt még tavaly ősszel megbízható partnerként emlegették a kormányzati körök, amikor hosszú távú földgázvásárlási megállapodást kötöttek. Megdöbbentő, hogy ma már a Shellt, akárcsak az Erste Bankot, a kormány elítélésének célkeresztjébe állította. A Tisza új szakpolitikusai, Kapitány István és Kármán András, akik korábban e cégeknél tevékenykedtek, most már a kormány kritikáinak középpontjában állnak.
Ebben a politikai klímában a Fidesz folyamatosan keresi az aktuális bűnbakokat, a kérdés pedig mindvégig az marad, hogy a közéleti pluralizmus hiánya reverberál-e a választók körében, akikkel Orbán Viktor a kampány során próbálja újra és újra felvenni a kapcsolatot, miközben a jövó szempontjából is fontos döntéseket kell hozni.
