A hét intézménye: Elnöki könyvtárak
Donald Trump elképzelése egy új elnöki könyvtárról, amelyet legutóbb a Truth Social platformján osztott meg, jól tükrözi a politikai hatalom szimbólumaként felfogott könyvtárak jelentőségét. A látványterv egy impozáns felhőkarcolót ábrázol Miami fölött, hatalmas „Trump” felirattal, óriási amerikai lobogóval, és aranyozott bejárati ajtókkal, ami nemcsak az elnöki nagyságot hangsúlyozza, hanem a populáris képet is, amit az egykori elnök szeretne megformatálni.
Az amerikai elnökök tradíciója szerint az utódjaikra hagyott könyvtárak nemcsak emlékhelyek, hanem fontos politikai és kulturális intézmények is. A könyvtárak olyan dokumentumokat és tárgyakat őriznek, amelyek nem kötelesek a nemzeti levéltárba vagy múzeumokba kerülni. Ezek a helyek gyakran konzerválják azokat az emlékeket, amelyek szoros kapcsolatban állnak az elnök kormányzásának napjaival, sőt, sok esetben temetkezési helyek is, mint például Franklin D. Roosevelt, Harry Truman és Ronald Reagan esetében.
Az elnöki könyvtárak fejlődése George Washington hagyatékának gondozásával indult, amit a történelem során sok esetben elhanyagoltak. Herbert Hoover volt az első, aki tudatosan kezdte gyűjteni hivatali iratait, és Roosevelt teremtette meg a modern elnöki könyvtárak alapjait 1939-ben, amikor is elnöki és magánpapírjait egy alapítvány keretein belül a közkincs részévé tette.
Jelenleg a könyvtárak több millió oldaltalon, fényképen és videofelvételen őrzik a modern amerikai történelem dokumentumait. A könyvtárak működését és fenntartását a kormány biztosítja, míg az építési költségek részben magánadományokból származnak. Az amerikai kongresszus előírása szerint a kormány tulajdonát képző dokumentumokat a mandátum lejárta után tizenkét évvel közzé kell tenni, e törvényi intézkedés Richard Nixon utolsó méltánytalanságainak a következménye, aki a Watergate-botrányt követően próbálta megsemmisíteni a bizonyítékokat.
A korábbi elnöki könyvtárak mérete és építészeti stílusa jelentős változásokon ment keresztül, így a legújabb állami törvények 70 ezer négyzetlábra maximalizálták a közpénzből finanszírozott részek terjedelmét. A felépítésük költségei igencsak jelentősek, mint azt George H. W. Bush könyvtárának 105 millió dolláros, Bill Clinton könyvtárának 180 millió dolláros és George W. Bush könyvtárának közel 500 millió dolláros összegei is mutatják. Annak ellenére, hogy az országos levéltár évi 70 millió dollárt költ az intézmények fenntartására, a leglátogatottabb könyvtár Reagan könyvtára, ahol évente 380 ezer turista fordul meg.
Az elnökökhöz kapcsolódó történelmi tárgyak is jelentős látványosságot képviselnek, mint például Reagan könyvtárában található elnöki különgép. Az ifjabb Bush könyvtárában a 9/11-es terrortámadások emlékére készült kiállítás részeként egy 2 tonnás acélméret került elhelyezésre, míg Carter könyvtárában a magyar korona másolata található, amely emlékeztet arra, hogy Göncz Árpád államfő 1998-ban adta át a visszaszolgáltatott állami jelképet.
