Fordulatok a transzatlanti kapcsolatokban és a nyugati szövetség árnyékában
J. D. Vance amerikai alelnök müncheni beszéde alapvető változást jelzett a transzatlanti viszonyokban. Európa helyzetét tovább súlyosbítja, hogy az Ukrajna sorsáról szóló tárgyalásokon csak marginális szerepet kaphat, amennyiben nem lép fel egyöntetűen és határozottan. Orbán Viktor Putyin-barát politikája új kérdéseket vetett fel, miközben a lengyel szélsőjobb előretörése is aggodalmakat kelt a közelgő választások kapcsán.
A NATO és az orosz fenyegetés – Ki tesz igazságot a béke illúziója mögött?
Cavo Dragone, a NATO kiemelt katonai bizottságának vezetője világosan fogalmazott: Vlagyimir Putyinban nem lehet bízni. Az orosz vezető céljai túlmutatnak Ukrajnán, következő lépéseit csak találgathatjuk. A Grúziában és a Krímben történt események évtizedekkel korábban határozták meg a jelenlegi geopolitikai krízist, amelyben tovább fokozódik a feszültség. Dragone szerint Európának a hadiipar felpörgetésére és emberéletek védelmére kell koncentrálnia, miközben azt is felvetette, hogy bizonyos országoknak érdemes lenne katonai csapatokat küldeni Ukrajnába, mivel az Egyesült Államok nem vállalja a NATO-szintű beavatkozást.
Home office és termelékenység – Harc a modern munkavégzés jövőjéért
Feszültség uralja a munkahelyek világát is, ahol különböző generációk és igények feszülnek egymásnak. A termelékenység-paranoia szorításában szenvedő vezetők és a rugalmas munkavégzésre vágyó fiatalabb munkavállalók között éleződik a konfliktus. Vajon maradhat-e hosszútávon a home office lehetősége, vagy az irodába való visszatérés nyomása győzedelmeskedik a termelékenység címszava alatt?
Fémlopások árnyékolják be a Vajdaságot
A Budapest–Belgrád vasútvonal vajdasági szakaszán elképesztő mennyiségű fém tűnt el. Az újvidéki állomás környékéről származó adatok egy jól működő maffiahálózatot sejtenek a háttérben. Az infrastruktúra megkárosítása tovább bonyolítja a régió egyébként sem zökkenőmentes fejlődését, ahol már egyes tragikus balesetek is a közfigyelem középpontjába kerültek.
Technológiai háborúban Európa és Kína között
Az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai konfliktus újabb magaslatokra tör Donald Trump második ciklusában. Mindeközben európai távközlési cégek, mint például a 4iG, egyensúlyozni próbálnak a technológiai dominancia és a politikai nyomás között. Az 5G-technológia jövője Európában bizonytalanabb, mint valaha.
Abortusztilalom és pornográfia elleni kampány Magyarországon
Az Opus Dei magyar szárnya új célokat tűzött ki maga elé: szigorítaná az abortusz szabályozását és kiterjesztené konzervatív ideológiai hatását. A „Szent Maffiaként” emlegetett szervezet az MCC hálózatán keresztül igyekszik befolyást szerezni, mini kultúrkampányokat indítva az Országgyűlésen belül.
Villanyautó-támogatás – Igazságos vagy egyenlőtlen?
Az Európai Bizottság tervezi az elektromos autók támogatásának egységesítését, de vajon Magyarország jelentősebb támogatást kaphat-e, mint például Németország? Az uniós döntéshozók előtt nehéz döntések állnak, amelyben a gazdasági érdekek és a környezeti fenntarthatóság vitája dominál.
Európa és Putyin árnyéka – A Putyinizáció jelei
Dirk Schümer német újságíró szerint Orbán Viktor és Robert Fico közelmúltbeli kijelentései is azt mutatják, hogy Európa bizonyos részein egyre szorosabbá válik Moszkva befolyása. A Putyin-hatás politikai teret nyer, miközben a Kijev iránti elkötelezettség gyengül. Ez a trend új irányokat szabhat az EU külpolitikájának a jövőben.
Forrás: hvg.hu/360/20250215_Nemzetkozi-lapszemle
