HÁBORÚBAN IS SZABAD A TÁNC?
Amikor a háború kitör, a szavak mellett a tánc is politikai eszközként funkcionálhat. Egy iráni lány mellett táncoltam, amikor az újabb konfliktus híre bejárta a világot. A testünk a politika csataterévé válik, s mikor a szavak nem elegendők, a tánc marad az egyetlen kifejezőeszköz.
A születésnapi ünnepségem zártkörűen indult, de egy idő után egyre több ismeretlen arc tűnt fel. A zene és a nevetés közepette egy fiatal iráni nő váratlanul megköszöntött angolul, ami meglepett. Azon a napon még egy háború hírét olvastam, amely Iránt támadta.
A TÁNCPARKETT, MINT BIZTONSÁGOS TÉR
A táncparkett nem csupán szórakozás; sok esetben biztonságos menedéket nyújt. Napközben a Közel-Keleten élő barátaimmal próbáltam kapcsolatot kialakítani, akik rakéták zajára ébredtek, míg a húgom az arcomra füstös sminket varázsolt. A háború árnyékában még a tánc is keserűvé válik. „Hány háborút táncoltunk már át?” – kérdeztük szomorú mosollyal, tudva, hogy az elektronikus zenében gyakran található kifejezés a „biztonságos tér” különösen fontos jelentőséggel bír.
A harkivi techno szcénáról készült riportban az egyik női újságíró, Strauss Emma hangsúlyozta: „az elektronikus zenei klubok valójában óvóhelyek is, ahol a katonák és a tinédzserek együtt táncolnak.” Így nemcsak Ukrajnában, hanem Magyarországon is a tánc politikai aktussá avanzsálhatott. A 2022 júliusában életbe lépő zéró tolerancia drogtörvény következményeként meglepetés razziák indultak a szórakozóhelyeken, ezzel közösségi terek bezárásához vezetve.
AZ ILYEN ÉJSZAKÁK ÜZENETE
Amikor az iráni lány táncolt mellettem, a magyar fővárosban is tüntettek a tánccal és a zenével. „Megdőlt a rezsim!” – kiáltotta a fülembe, míg a zene dübörgött a háttérben. Iránban a nők számára a nyilvános tánc szigorúan korlátozott, de ők továbbra is kiállnak a jogukért.
A magyarországi Tánc a Szabadságért eseménysorozat a 2018-as grúz „rave forradalomra” emlékeztetett, ahol több ezer fiatal táncolt a parlament előtt, tiltakozva a rendőri erőszak ellen. „Együtt táncolunk, együtt harcolunk” – hangoztatta a tömeg, újra összehozva különböző politikai nézeteket.
A TÁNC JELENTÉSE ÉS A SZABADULÁS
Mindannyian tudjuk, hogy nem mi vagyunk az első generáció, akik háborúk árnyékában táncolnak. Mi vagyunk azok, akik a rendszerszintű elnyomás ellen tiltakozunk. A szabad tánc kifejezi reményeinket és vágyainkat, még akkor is, ha itthon másfajta harcok zajlanak, nem feltétlenül a hagyományos értelemben vett háborúként.
Amai nap, amikor a világ iráni közössége összegyűlt, hogy megünnepeljék a változást, történelmi jelentőséggel bírt. A rezsim elleni küzdelem évtizedek óta tartott, és azok számára, akik túlélték, a tánc nem csupán szórakozás, hanem a felszabadulás szimbóluma lett. Az iráni nők élik át a háború valódi jelentését, nem csupán a híreken keresztül, hanem közvetlen tapasztalatokon keresztül.
