Kováts Eszter: A liberális demokrácia archaikus víziójának vége
A populista pártok előretörésének okait sürgetően kellene elemezni, mielőtt a történelem megismétli önmagát, figyelmeztet Kováts Eszter politológus, a Bécsi Egyetem kutatója. Felvetése szerint a populizmushoz köthető kérdések, mint például a morál és a valóságérzékelés összefüggése, újragondolásra szorulnak.
Francis Fukuyama legutóbbi megállapításai nyomán sokan reménykednek abban, hogy ha sikerül leváltani Orbán Viktort vagy Donald Trumpot, a politikai világ visszatér a megszokott kerékvágásba. A liberálisok gyakran ironikus megjegyzésekkel élnek, amikor az európai parlamenti választások után arra hivatkoznak, hogy nem történt populista áttörés. Azonban a helyzet ennél komplexebb, és érdemes figyelmet fordítani a háttérben zajló folyamatokra.
Orbán hatalomra kerülése volt az első jel erre a változásra a nyugati féltekén, melyet többek között Trump első elnöksége, a Brexit, az AfD felemelkedése Németországban, Meloni győzelme Olaszországban, Kaczyński pártjának hatalomra kerülése Lengyelországban, Babis cseh választási sikere, valamint az Osztrák Szabadságpárt újraéledése követett. Romániában Miklós Dan liberális győzelme ellenére a szélsőjobboldal továbbra is erősödik. Ez a jelenség azt mutatja, hogy ahol a hagyományos erők visszatértek, ott is folytatódik az illiberális kihívás, és nem csupán egy kínálati piaci problémáról van szó, ahogyan Nyugat-Európában sokan vélik.
Kováts hangsúlyozza, hogy az illiberális tendenciák mögött társadalmi igények állnak. A választók egyre inkább úgy érzik, hogy a régi politikai elitek nem képviselik érdekeiket, őszintén nem értik meg a problémáikat, és nem beszélnek az ő nyelvükön. A politikai diskurzus kontextusa tehát jelentős mértékben megváltozott, és felmerül a kérdés: ki tudja valóban megérteni a populisták válaszait, és hajlandó-e újjáformálni a hagyományos politikai kereteket.
Kováts Eszter négy területen is szerzett tudományos tapasztalatot, beleértve a germanisztikát, romanisztikát, szociológiát és politikatudományt. A budapesti Friedrich-Ebert-Stiftungnél eltöltött évtized alatt kelet-közép-európai nemi egyenlőségi programokat irányított, és doktorátusát 2022-ben szerezte, ösztöndíjjal a berlini Humboldt Egyetemen folytatott kutatások révén. Legutóbbi munkája a Genderőrületek Németországban és Magyarországon című könyv, amely fontos társadalmi besorolásokra és a nemek közötti egyenlőtlenségre reflektál.
Az az általános elképzelés, hogy a populisták nem képesek hatékony kormányzásra, nem teljesen igaz, hiszen a Szabadságpárt példája is azt mutatja, hogy bár az Ibiza-ügy idején válságba kerültek, mára újra megerősödtek, és a közvélemény-kutatások szerint több tartományban is dominálnak. Ennek ellenére a politikai elit vadhajtásai károsan hatnak a hagyományos demokratikus struktúrákra.
Mark Carney kanadai miniszterelnök davosi beszédének félreértelmezése is jól példázza a problémához való süketséget, amely tovább fokozza az illiberális tendenciák terjedését. Az elemzések és a társadalmi narratívák közötti szakadék jól látható, és sürgősen meg kell találni a megoldások útját a demokratikus struktúrák megerősítésére.
