Trump filmes büntetővámja – Magyarország filmipara szorult helyzetben?
Donald Trump legújabb ötlete ismét hullámokat kavar, és nemcsak az Egyesült Államok filmiparában. 100 százalékos büntetővámot írna elő azokra az amerikai produkciókra, amelyeket külföldön forgatnak le. Magyarország, amely évek óta jelentős szereplője a nemzetközi filmgyártásnak, komoly fenyegetéssel néz szembe, hiszen ezek a produkciók évente több száz milliárdos bevételt biztosítanak az ország gazdaságának. Az elképzelés azonban nemcsak pénzügyi értelemben vethet árnyékot hazánk filmiparára, hanem tovább élezheti a nemzetközi politikai konfliktusokat is.
Az elképzelés indoklása szerint a külföldön forgatott filmek nemzetbiztonsági kockázatot hordoznak. Trump kijelentése szerint Hollywood, az amerikai filmgyártás fellegvára azonnali veszélyben forog, és csakis drasztikus intézkedésekkel menthető meg. Ez a „haláltáncos” narratíva nemcsak radikális, hanem kétségkívül sokak szerint túlzó és vitatható is. A valóságban a filmgyártás „kiszervezésének” gyakorlata évtizedek óta fennáll – nem kizárólag geopolitikai, hanem gazdasági megfontolásokból is.
A filmes ipar, mint a politikai játszma tétje
Trump döntései nem előzmények nélküliek. Ő már korábban kinevezett három „filmsztárt”, Sylvester Stallonét, Mel Gibsont és Jon Voightot, hogy visszacsábítsák a filmgyártást az Egyesült Államokba. A lépés erőteljesen „America First” politikájának lenyomata, ugyanakkor szakértők rámutatnak, hogy a filmek külföldi forgatása korántsem most kezdődött. Példának okáért, a Mátrix és A Gyűrűk Ura híres jelenetei éppúgy Új-Zélandon és Ausztráliában készültek, mint Magyarország korábbi, példásan sikeres hollywoodi projektjei.
Magyarország különösen jó pozíciót vívott ki magának az amerikai filmgyártás terén azáltal, hogy kedvező adózási és forgatási feltételeket ajánlott fel a filmstúdióknak. Ez az iparág nemcsak hatalmas közvetlen bevételeket generál, hanem közvetetten munkahelyeket is teremt, és jelentős gazdasági aktivitást vált ki. Ha Trump terve valósággá válik, azzal mindez súlyos veszteséget szenvedne el – nemcsak Magyarország, hanem több más ország is, akik az elmúlt évtizedekben tehetséggel és infrastruktúrával építették ki maguknak a filmszakmai bázist.
Támogatás helyett vámok – Hollywood kiáltása
Az amerikai filmipar szószólói élesen kritizálják a tervezett vámot. Nagy stúdiók és iparági szakértők egyaránt rámutatnak, hogy nem ez a fenntartható, vagy egyáltalán kívánatos út Hollywood számára. A szigorításokkal és büntetővámokkal történő protekciós politika nem fogja visszaállítani az ipar állítólagos „aranykorát”. Ehelyett, mondják, a kormányzati támogatások, az ösztönzők és az innováció irányába lenne érdemes lépéseket tenni.
Ausztrália és Új-Zéland már gyorsan reagáltak Trump terveire. A két ország politikusai világossá tették, hogy minden erejükkel védeni fogják filmiparukat, és szívesen fogadnak minden olyan produkciót, amely a térségükben szeretne forgatni. Ez az eltökéltség már előre jelez egy bizonyos pontot Trump adminisztrációjával szemben – főleg, ha az érdekek összeütközése politikai erőfitogtatásba torkollik.
Nemzetközi hullámok egy korlátozó rendelet körül
Az amerikai elnök rendelettel tervezi keresztülvinni ezt az intézkedést, aminek következményei messzebbre mutatnak, mint Hollywood határai. Annyit biztosan állíthatunk, hogy az érintett országok – köztük Magyarország is – érzékenyen reagálnak majd erre a külgazdaságukban is komoly szerepet játszó büntetővám megfontolásaira. Az érintettek máris elkezdhetnek kalkulálni a döntés lehetséges hatásaival: a bevételcsökkenéstől kezdve a kapcsolódó munkahelyek tucatjaiban jelentkező bizonytalanságig.
Nem csoda tehát, hogy Trump retorikája – Hollywood „mentéséről” és a „biztonsági fenyegetésekről” szólva – legalább olyan erős kritikákat vált ki, mint amilyen radikális maga az elképzelése. Széles körű egyetértés mutatkozik abban, hogy egy ilyen intézkedés inkább akadályozza majd a filmipar fejlődését, mintsem segítené.
