A hatalom deformációja és a diktatúrák árnyéka
Az autokráciák világa egyre inkább a kontrol alól kicsúszó hatalomgyakorlatok terepévé válik. Az illiberális vezérek kétségtelenül mesterei annak, hogy a központosított hatalom mechanizmusát hatékonyan működtessék, de ez a precíziós szinkronizáltság közel sem annyira lenyűgöző, mint amennyire hátborzongató. Egy ilyen közegben a sajtószabadságot, a független igazságszolgáltatást és az állampolgári jogokat minden egyes lépésükkel leépítik, miközben a közvagyon magánzsebekbe kerül. Ez a mozdulatok ritmusából felépülő, sajátos koreográfia. A cél szinte groteszkül egyértelmű: minél nagyobb hatalom, minél kevesebb kézben.
Az öregedő autokraták dilemmája
Az évezred elején hatalomra emelkedett vezérek, mint Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan, mára már a politikai öregkor fáradtságával néznek szembe. Az autokráciák kifulladását jelző jelek körvonalazódnak, mégis, mintha minden erővel kétségbeesetten próbálnák meghosszabbítani uralmukat. A fenyegetések durvulnak, a hatalomvédő intézkedések egyre brutálisabbak. Erdogan példája ezt jól szemlélteti: ellenzéke, Ekrem Imamoglu, minden elképzelhető módon ellehetetlenítésre kerül, koholt vádak, politikai ütőkártyák, illetve a közvélemény félrevezetése által. Az ilyen rezsimek retorikája és eszköztára kimeríthetetlennek tűnik.
A demokrácia díszletei mögé rejtett hatalomátvétel
A demokrácia látszata csupán dekoráció azokban a rendszerekben, ahol a hatalom valódi természete maffiaszerű mechanizmusokra épül. Magyarországon például a politikai ellenfél módszeres eltávolítása nem újkeletű jelenség. Az aktuális célpont Magyar Péter, akinek mentelmi jogát épphogy megkérdőjelezik. Akár a jog, akár a politikai folyamat jelentékenyége meginoghat, az igazi tét az, hogy megszűnjön mindenféle kihívó, aki a „nyertesek” nyugalmát veszélyeztethetné.
Törékeny szövetségek és globális következmények
A nemzetközi térben sincs hiány az egyre összetettebb kihívásokból: Donald Trump eltéveszthetetlen stílusával a geopolitika teljes újrarendezését vetíti elő, amely mögött nem ritkán ott sejlik az alkalmi szövetségek gyenge stabilitása. Ukrajna példája erre a legjobb példa: miközben az USA elnökének döntései számtalan élettel fizetett helyzeteket idéznek elő, Európa saját védelmi mechanizmusainak kiépítésére kényszerül, hogy elkerülje a kiszolgáltatottságot.
Az állampolgársággal játszott hatalmi sakkjátszma
Az államhatárokon átnyúló politikai manipulációk új mércét állítanak fel, amikor a kettős állampolgárság körüli feszültségek szándékos gerjesztése válik propagandaeszközzé. Erdélyi magyarok ezrei néznek szembe a kilátással, hogy a semlegesnek álcázott jogi lépések valójában a politikai befolyásgyakorlást segítik elő, egy cinikusan megtervezett sakkjátszmában.
A világ katonai átrendeződése
Egy időben, amikor a fegyverkezés kulcsszerepet tölt be, Európa ambíciózusan próbál önálló védelmi ipart építeni. A hadiipari cégek között fellángolt verseny azonban nemcsak gazdasági, hanem politikai súrlódással is fenyeget. A kérdés itt mindössze annyi: hosszú távon fenntartható-e ez a dinamika anélkül, hogy teljesen újraírnánk az uniós gazdaságpolitikát és érdekviszonyokat.
Forrás: hvg.hu/360/20250328_hvg-Paraszka-Boroka-illiberalis-autokracia-diktatura-Putyin-Trump-Erdogan-Orban
