Szétszedik a HUN-REN kutatóhálózatot
A HUN-REN, a hazai kutatóhálózat, drámai átalakuláson megy keresztül, mivel négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egysége az ELTE-hez kerül. Az egyetem, teljes jogi függetlenséggel felvértezve, szeretné átvenni ezeket a kutatóközpontokat, amelyeket a Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi, valamint Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont jelent. Az átadásnak köszönhetően, az ELTE igyekszik megőrizni a központok autonómiáját, ezzel is biztosítva a kutatási folyamatok folytonosságát.
Kormányzati háttér és a valós indítékok
Az ügy pikantériája, hogy a HUN-REN elnöke, Gulyás Balázs, nem vállalta magára a kezdeményezést, annak ellenére, hogy a döntések mögött a kormány, konkrétan Orbán Viktor állt. A háttérben zajló egyeztetések és a HUN-REN közszolgáltatási szerződése, amely súlyosan korlátozza a humán intézeteket, felveti a gyanút, hogy a valódi cél nem a kutatás felvirágoztatása, hanem a tudományos közélet fokozatos leépítése.
Kételyek a jövőbeni függetlenségről
Bár a kormány hangzatos ígéreteket tett arra vonatkozóan, hogy az intézetek finanszírozása biztosítva lesz, a szakmai közvélemény aggasztónak tartja a helyzetet. Az ELTE-nak elengedhetetlen, hogy a kutatóközpontok fenntartsák a jogi önállóságot, de a kormány szándékai és a tényleges cselekvések közötti szakadék fokozatosan szélesedhet. A közéletben eluralkodó természettudományos fókusz, amely szerint a bölcsészettudomány és társadalomkutatás csak „ballasztnak” számít, tovább növeli a feszültségeket.
A tudományos vita jövője
A Magyar Tudományos Akadémia, amely már eddig is defenzív helyzetben volt, nem várható, hogy erőteljesen fellépjen a kutatóhálózat átalakítása ellen. Különösen aggasztó, hogy új akadémiai törvények születhetnek, amelyek tovább csorbítják az MTA jogait. A köztestület jövője is kérdésessé válik, ahogyan azt is egyértelművé kell tenni, hogy a csökkentett finanszírozás folyamatai sosem egyszerűek, és nem biztos, hogy a jelenlegi keretek fennmaradnak a jövőben.
Az átszervezés következményei
Az átszervezés hatása már most érezhető. Azok az intézetek, amelyek ezután elkerülhetik a végleges lezárást, még nem tudhatják, hogy meddig bírják el a kormányit hiteket. Az ELTE-hez való kerülés nem garancia az életben maradásra, mivel a tudományos szabadság korlátozása sokkal inkább az a célnak tűnik, mintsem a fejlődés súlypontja lenne.
Fokozódó ellenállás a közéletben
A közvélemény napjainkban egyre inkább aggasztónak tartja a tudományos élet és kutatás szétverésére tett kormányzati lépéseket. A kutatói közösségek és szakszervezetek egyre hangosabbak, ahogy arra az Akadémiai Dolgozók Fóruma is felhívta a figyelmet, sürgetve a védelmet a kutatóhálózat egysége érdekében. Az idő kérdése, hogy mikor érkezik el a kritikus tömeg, amely radikális változtatásokat követel.
Forrás: hvg.hu/360/20250617_Szetszedik-a-HUN-REN-kutatohalozatot
