Tilos az ostorpattogtatás, a köpködés és a biciklismutatvány – Lázár Jánosnak nehéz lesz überelni az ősi KRESZ-t
Nem csupán a legújabb KRESZ-reformterv keltette fel a kerékpárosok és gyalogosok figyelmét, hanem már az 1930-as első átfogó közlekedési szabályozás is provokálta őket. Az új szabályok életbe lépése során éppen 1930. január 1-jén értesültek a magyar újságolvasók arról, hogy a gyalogosok immár csak kijelölt helyeken kelhetnek át az úttesten. Aki ezt nem tartja be, az kihágást követ el, amiért a rendőrök büntetést szabhatnak ki. E rendelkezést azonban átmenetileg felfüggesztik, hogy a közönség megszokhassa és alkalmazhassa az új szabályokat.
Scitovszky Béla belügyminiszter a Közlekedési Kódex bevezetése szükségességét azzal indokolta, hogy „a lüktető élet túlhaladta a régi közlekedési szabályokat, amelyeket a mai kornak megfelelően modernizálni kellett”. Az eddigi forgalmi rendet az 1896-os egységes hajtási szabályzat, valamint az azt követő évek törvényei és rendeletei próbálták szabályozni. Azonban az új rendelet nem csupán a korábbi szabályozás modernizálását jelentette, hanem először foglalta össze részletesen, a nemzetközi előírásokkal összhangban a közúti közlekedés szabályait.
Ez a Közlekedési Kódex szolgált tehát a KRESZ alapjaként, melyet az idei évben alaposan megreformálni szándékoznak. A gyalogosokra vonatkozó szabályok már akkoriban is kiemelt figyelmet kaptak, mivel közvetlenül befolyásolták a hétköznapi életüket. Az 1930-as reform tehát nem csak egy jogszabály volt, hanem a közlekedési szokások gyökeres átalakulásának kezdetét jelentette.
