Veszteség verseny nélkül – az M6-os autópálya története újra a felszínre került
Az M6-os autópálya első, Érdi tető és Dunaújváros közötti szakasza 2002-ben került először kereszttűzbe egy tender miatt, amely akkor egy kormány bukásához vezetett. Most egy másik kormány bukása kellett ahhoz, hogy ismét felszínre kerüljenek a visszaélések.
Vitézy Dávid bejelentése nyomán 2026-ban ismét a hírek élére került az ügy. Korábban, 2004-ben valóságos tragédia volt az autópálya koncesszióba adására kiírt verseny elbírálása, mert kirobbantotta a szocialisták és a liberálisok közötti vitát. Ez Medgyessy Péter miniszterelnök lemondásához, a kormány átalakításához, majd Gyurcsány Ferenc hatalomra kerüléséhez vezetett.
A mostani helyzet kiindulópontja, hogy Vitézy Dávid, Magyar Péter kormányának építési és közlekedési minisztere meglepve észlelte: Lázár János, az Orbán-kormány minisztere jó előre, a koncesszió lejárta előtt ezt a szakaszt is a Mészáros-Szíjj tulajdonában álló MKIF üzemeltetésébe adta, pályázat meghirdetése és versenyeztetés nélkül, a nyilvánosságot megkerülve. Mindezt úgy tette, hogy a törvény előírásait megkerülve döntött az M6 Duna Zrt-t 22 évre koncesszióhoz juttató, 2026 októberéig érvényben lévő szerződés további sorsáról.
Jogsértések haveri alapon
Lázár János kettős jogsértést követett el. Egyfelől az M6-os autópálya-szakasz lejáró koncessziós üzemeltetése utáni újabb kezelését minden indoklás nélkül mentesítette a versenyeztetés alól, másfelől megfelelő kormányfelhatalmazás nélkül bitorolta az autópálya üzemeltetésének módjára vonatkozó döntési jogot.
Indokolatlanul, hűbéri birtokba adással, haveri alapon cserélte fel a koncessziós törvény kockázatok arányos elosztását rögzítő előírásait, amelyeknek csak nyílt versenyeztetés révén lehetett volna érvényt szerezni.
Az üzemeltetés mikéntjére vonatkozó hatáskör gyakorlására is csak abban az esetben lett volna jogosult Lázár János, ha erre a kormány – egyben az üzemeltetés módjáról is határozva – őt jelölte volna ki. A kijelölésre vonatkozó kormányhatározat megalkotása során a kormánynak ki kellett volna mondania a követendő eljárást is. Ilyen előzetes nyilvános kormánydöntésnek azonban nincs nyoma. Ez nem meglepő, mivel Magyarország újkori történelmében példátlan módon hiányoznak az Orbán-kormány üléseinek jegyzőkönyvei és hangfelvételei.
Európai Bizottság: akadályozott közbeszerzések
A magyar szakmai közvélemény és a szakértők véleményét hangsúlyosan megerősítve az Európai Bizottság is többször bírálta a 2022-es választásokat megelőzően kialakított intézményi keretet. A bizottság álláspontja szerint a politika legfelsőbb körei akadályozzák a magyar közbeszerzések tisztaságát.
Jogszabálymódosítások szükségesek a magyar korrupciós kockázat csökkentéséhez, ehhez azonban hiányzik a politikai akarat. Az Európai Bizottság levélben fordult a magyar kormányhoz, amely még nem válaszolt. A tét 6,3 milliárd euró.
Az MKIF és a 300 milliárdos jövedelem
Rogán csalafintaságával és Orbán jóváhagyásával minden magyarországi autópálya üzemeltetését és építését – az akkor éppen még magánüzemeltetésben lévő M5-ös és az M6-os kivételével – a Mészáros Lőrinc és Szíjj László 50-50%-os érdekeltségébe tartozó MKIF vette át.
Ez a haveri zsebekbe csúsztatás Orbán és oligarchái gazdagodását, illetve Orbán folyamatos uralomban tartását szolgálta. Ezzel az esetleges választási vereség után Orbán és csoportja az ilyen nagy gazdasági birodalom feletti ellenőrzést csak jelentős bonyodalmak után veszítheti el, illetve ebben az esetben kell csak lemondania a költségvetésből származó, évi 300 milliárd forintos jövedelemről is.
