A méret a lényeg: valami nem stimmel a budapesti olimpia számaival
Előszeretettel hangsúlyozzák a budapesti olimpia támogatói és előkészítői, hogy a játékok Magyarországon gyakorlatilag olimpiaspecifikus építkezések nélkül megvalósíthatók. A magát a 2024-es pályázattal megégető Orbán Viktor a párizsi játékok után úgy fogalmazott, „nincs a világon még egy olyan ország, amelynek annyi, az olimpiára alkalmas és kipróbált létesítménye lenne modern verzióban, mint Magyarországnak. Atlétikai stadion, a Puskás Aréna, itt ülünk most a Duna Arénában. Mindenünk megvan. Néhány mobilcsarnokot kell fölhúzni meg elbontani, és jó napot.”
Ezzel ugyanazokat az érveket sorolta fel, mint másfél évvel korábban Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség akkori parlamenti államtitkára, aki később távozott a politikai életből, hogy – Orbán támogatásával – bekerüljön a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagságába. Ugyanerről beszél az utóbbi időben Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke és Karácsony Gergely főpolgármester is. Előbbi „stadionstopos” olimpiát emleget, míg a főváros a megkeresésünkre azt írta, „mivel Magyarországon az olimpiarendezéshez szükséges sportberuházások megépültek az elmúlt években, ezért olyan olimpiai pályázat támogatható és reális, amely semmiféle stadionépítést nem tartalmaz, érdemi sportberuházást nem tesz szükségessé”.
Mindez jól hangzik, jelenlegi ismereteink szerint azonban távol áll a valóságtól. Lapunk a múlt héten elsőként mutatta be azt a dokumentumot, amely a NOB, valamint a MOB és a főváros között zajló, végső soron a 2036-os olimpia házigazdájának kiválasztására irányuló, úgynevezett folyamatos párbeszéd (Continuous Dialogue) során készült, és a lehetséges versenyhelyszíneket tartalmazza. A mestertervnek a márciusi verziója jutott el hozzánk, amelynek hitelességét nem tagadta a MOB, sőt az arra reagáló közleményükben egyenesen úgy fogalmaztak: „közel áll a szívükhöz”.
Mivel az illetékesek – Gyulay és Karácsony – nyilatkozataiból úgy tűnik, hogy a véglegesnek tekinthető, a NOB-nak az általa meghatározott határidőig benyújtandó terveket majd csak több hét vagy akár hónap múlva hozzák nyilvánosságra, a birtokunkban lévő dokumentumban szereplő információk alapján arra lehet következtetni, hogy a stadionok és csarnokok jó része túl kicsi ahhoz, hogy helyet adjon a játékok eseményeinek.
