A hét pártja: Amerikai és kínai elnök találkozója Pekingben
Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, szerdán este érkezett Pekingbe. Ez volt a második alkalom, hogy hivatalban lévő elnökként látogatott Kínába. A csúcstalálkozóra eredetileg április elején került volna sor, de a Fehér Ház időpont-módosítást kért a közel-keleti feszültségek miatt, amelyeket az USA és Izrael konfliktusa generált. A jelenlegi patthelyzet ugyanakkor Kína számára nem kedvező, hiszen Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár mégis magabiztosan fogadhatja Trumpot. A találkozókhoz meticulos diplomáciai előkészületek szükségesek, a kínaiak általában gondoskodnak a látványos és emlékezetes pillanatokról.
Trump első látogatásakor 2017-ben Hszi kiemelkedő ünnepséggel fogadta, rendezve egy különleges bemutatót a Pekingi Operában. A Tiltott város, amely tradicionálisan zárt területnek számított, teljesen kiürült, hogy Trumpot fogadhassa. Az amerikai elnök az első külföldi vezető volt, aki vacsorázott a császári palotában, ahol a díszőrség férfi tagjainak minimum 188, a női tagjainak minimum 175 centiméter magasnak kellett lenniük.
A második világháborút követően az Egyesült Államok Tajvant ismerte el Kínaként, ahol a nacionalista vezető, Csang Kaj-sek menekült. Az ezt követő években Nixon elnök volt az, aki Henry Kissinger segítségével normalizálta az USA és a Kínai Népköztársaság közötti kapcsolatokat. 1972-es híres látogatása során találkozott Mao Ce-tunggal és Csou En-lajjal, annak érdekében, hogy megnyissa a párbeszéd kapuit a két ország között. Az akkori esküvői külsőségek a mostanihoz képest sokkal szerényebbek voltak, de politikai jelentősége páratlan volt.
A diplomáciai kapcsolat 1979-ben Jimmy Carter elnök alatt indult el, Kína akkor átvette az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Tajvannal kapcsolatos vétójogot. Teng Hsziao-ping, aki formálisan nem volt a Kínai Népköztársaság vezetője, de ténylegesen irányította az országot, szintén meglátogatta az Egyesült Államokat abban az évben. Ronald Reagan 1984-es látogatása új szintre emelte a kapcsolatok alakulását, de a kedvező stratégiák ellenére része volt a feszültségeknek is, ahogyan a Jugoszlávia elleni NATO-légitámadások is beárnyékolták a bilaterális viszonyt, különösen a pekingi nagykövetség támadása után.
George W. Bush az amerikai elnökök közül a legtöbb alkalommal látogatott Kínába, George H.W. Bush pedig a 1989-es Tiananmen téri események után is próbálta fokozni a kapcsolatokat, ami az akkori diplomáciai feszültségeket figyelembe véve nagy kihívást jelentett. Bill Clinton a következő évtizedben szintén próbálta a viszonyokat javítani, viszont nem volt mentes az újabb konfliktusoktól. Barack Obama szintén három alkalommal járt Kínában, míg Joe Biden, aki a hivatali ideje alatt nem látogatta meg az országot, hatalmas diplomáciai űrt hagyott maga után.
