A Habsburg Ottó Alapítvány és a Rendszerváltás Szele
Orbán Viktor, a magyar miniszterelnök, szűk körben osztotta meg gondolatait arról, hogy miért járult hozzá Habsburg Ottó öröksége, egykori magyar trónörökös javai befogadásához. Állítása szerint az akció célja, hogy „borsot törjön az osztrák sógorok orra alá”, ezzel egy időben utalva arra is, hogy a Horthy-korszak híveit is meglepje ezzel a lépéssel. Számos forrás szerint ezt a furcsa egyveleget, amely a Habsburg-vonalat ötvözi a kuruc hagyományokkal, 2016-ban törvénnyel és kormányrendelettel egyaránt megerősítették.
A Habsburg Ottó Alapítvány létrejötte körüli eseményekben Semjén Zsoltnak, a nemzeti politikában kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező politikusnak, meghatározó szerepe volt. Ungváry Krisztián történész kritikusan értékelte a szervezet munkáját, amelyet közpénz-pazarlás gyanújával illetett. Az alapítvány központja, ahonnan a Habsburg örökség különös gondozásával foglalkoznak, a Magyar Nemzeti Múzeumban található. Itt őrzik a híres Aranygyapjas rendi láncot is, amely a történelmi identitás szimbóluma.
Bár az osztrák fél viszonya a Habsburg dinasztiával történelmileg ambivalens, az osztrák politikai elit számára frusztráló lehetett, hogy a budapesti kormány hirtelen sokat profitálhat e neves család nevétől. Az eddigi fejlemények tükrében a Habsburg Ottó Alapítvány most a rendkívül korszerű tudományos műhelyek közé emelkedett a Prőhle Gergely vezette irányítás alatt, amely nem csupán identitásformáló, hanem további kutatási lehetőségeket is biztosít a jövőben.
Az alapítvány megítélése azonban a politikai tájképen továbbra is vitatott. A következő években kulcsfontosságú szereplőjévé válhat a magyar kulturális diskurzusnak, amennyiben a rendszerváltás szele valóban megérinti. Az események alakulása, valamint a Habsburg örökség megőrzése és hasznosítása releváns kérdés marad a közélet és a kultúra szempontjából.
