A Fotográfiai Múzeum és a Városligeti fasor új ékszerei
A Városligeti fasor patinás villáinak új funkcióval való megtöltése kulturális szempontból jelentős lépés. A Kőrössy-villa Zsolnay-gyűjteménye már megcsodálható, míg a szomszédos Klösz-villát Fotográfiai Múzeummá alakítják. Ezek az épületek, amelyek korábban történelmi sorsfordulók és magánvagyoni ambíciók tanúi voltak, a jelenben a kultúra közvetítőiként élednek újjá.
A rendszerváltást követő évtizedekben többen is óriási vagyonokat halmoztak fel, ám ezek a műgyűjtemények gyakran maradtak rejtve a közönség szeme elől. Az újgazdagok és a műtárgypiac szereplői között bizalmatlanság alakult ki – nem véletlenül. Az olyan példák, mint Kovács Gábor széthulló gyűjteménye vagy Zelnik István „aranymúzeumának” csődje, erre erősítenek rá.
Egy új szemléletű gyűjtő és példája
Szabó András vállalkozó ugyanakkor más irányt vett. Az eleganciáról és a hallgatagságról ismert üzletember a Városligeti fasorban található, felújított Kőrössy-villába helyezte Zsolnay-kiállítását. Magánvagyona és mérnöki háttere lehetővé tette számára, hogy a szocializmusban megszerzett tapasztalatokból és a privatizáció sikeréből táplálkozva gyűjteményével megossza a kultúrát a társadalommal.
A Kőrössy-villa történelmi és építészeti öröksége
A szecesszió mestere, Kőrössy Albert Kálmán gazdag és kifinomult megbízók számára alkotott. A fasori villa, 1899-ben saját családjának tervezve, mára művészettörténeti emlékké vált. Kőrössy a főváros jelentős épületei, mint a Tündérpalota, tervezésében is részt vett, miközben banki és üzleti tevékenysége révén az akkori elit meghatározó alakjává vált.
Az épület sorsa a XX. század viszontagságainak tükörképe. A világháború alatt hadikórházzá alakították, majd a tulajdonosokat kisemmizték, az épület értékei pedig elkallódtak. Az ilyen történetek emlékeztetnek arra, hogyan formálta a történelem nemcsak a városképet, hanem a személyes életeket is.
Az új kulturális központ jelentősége
A Zsolnay-gyűjtemény a vezető nagypolgári kultúra tanújaként hídként szolgál a múlt és a jelen között. A villa kertjének bronzszobrai, a kortárs és a történelmi értékek ötvözete, újfent bizonyítják, hogy a kulturális örökség megosztása élhetővé teszi a történelmi városrészeket. A Fotográfiai Múzeum kialakítása pedig még tovább növeli az értelmiségi és esztétikai fókusz jelenlétét a területen.
Ez olyan időszakban történik, amikor számos magánmúzeum projekt kudarcot vallott, és a művészetet gyakran feláldozták gazdasági vagy politikai érdekeltségek oltárán. Érdemes megfigyelni, hogy Szabó és más, hasonlóan gondolkodó mecénások képesek-e stabilizálni ezeket az értékeket, és hosszú távon is hatással lenni a közízlés és a városi kultúra fejlődésére.
A városi tájban a kultúrateremtés eme gesztusai nem csupán tisztelettel adóznak Kőrössy és Klösz örökségének, hanem képesek lehetnek új szemléletű társadalmi párbeszédet indítani a művészet és hagyomány fontosságáról.
Forrás: hvg.hu/360/20250329_hvg-fotografiai-muzeum-palyazat-klosz-villa-baan-laszlo-szabo-andras
