Nehéz lett volna megjósolni, de Indiába is eljutott Jókai sci-fije
Összművészeti eseményként életre hívott programot a Magyar Vendégoktatói Hálózat és a Liszt Intézet Delhiben és Benáraszben, amely a Jókai200 emlékév jegyében zajlott. Gyenes Zsófia és Gróf Ferenc képzőművészek a legolvasottabb magyar író, Jókai Mór kevesebb figyelmet kapott A jövő század regénye című művét újraértelmezték. Ezen esemény célja az volt, hogy az indiai közönséget megismertesse egy XIX. századi magyar szerző gondolataival, amely párhuzamokat von a jelen 21. századi világával; a pánik tökéletes kulcsszónak bizonyult a két korszak összehasonlításában.
A jövő század regénye
A cselekmény időszaka 1952-től 2000-ig terjed, ahol Jókai egy futurisztikus jövőt képzelt el, egy olyan közösséget, amely a technológiai fejlődés és a részvénytársasági állam fogalmán alapul. A regény, amely a szocializmus időszakában Magyarországon nem jelenhetett meg, konfliktusba bonyolódtak az Oroszországgal, aminek következtében Jókai alkotása elérhetetlenné vált a hazai közönség számára. Gyenes és Gróf, az indiai kulturális kapcsolatokra építve, előadásukkal és kiállításukkal arra reflektáltak, hogy a 19. századi eszmék hogyan vetítik előre a modernizációval és a jövő közös víziójával kapcsolatos mai diskurzusokat.
A rendezvény keretében Jókai regényének “világábécéje” ihlette textilmunkák és grafikai alkotások is bemutatásra kerültek, a közönséget pedig aktívan bevonták az előadás interakcióiba. A beszélgetés során Köves Margit, az esemény résztvevő szerzője, érdekes kérdéseket vetett fel Gyenes Zsófiával és Gróf Ferenc személyes tapasztalatairól Indiában.
Indiához fűződő kapcsolatok
Gyenes Zsófia elmondta, hogy több szálon is kötődnek Indiához. 2003-ban ő kapott ösztöndíjat az ahmadábádi National Institute of Designra, ami India egyik legismertebb iparművészeti egyeteme. Párizsban, ahol akkor már mindketten éltek, Gyenes az École nationale supérieure des Arts Décoratifs textil szakán tanult. Az indiai kultúra és textilhagyomány iránti érdeklődésük régóta megvolt, de ez volt az első alkalom, amikor testközelből tapasztalhatták meg azt.
Ahmadábád, Gudzsarát állam legnagyobb városa, a hagyományos kézműves és textilművészeti technikák élő közössége. Az ottani block printerekkel való találkozás során szorosabb kötődést alakított ki a helyi kultúrához, és Ferenc bevonásával kutatókörúton különböző textiltechnikák után nyomozva bejárták India északi és nyugati területeit. Az első indiai útjuk tapasztalatait egy textilkiállításon osztották meg a párizsi Magyar Intézetben, ezáltal párbeszédet teremtve a magyar és indiai kultúra között.
Azóta Zsófia Párizsban az autóiparban tevékenykedett textil- és színdesignerként, és egy francia cég indiai közös vállalatánál felelt a dizájn részlegért. Ezen időszak során lehetősége nyílt figyelemmel kísérni India kézműves és ipari textilkultúrájának fejlődését.
India modernizálódása
Ferenc is munkássága során több indiai témát feldolgozott, leginkább a huszadik századi modernizmus és globalizáció problémáival foglalkozott, például Le Corbusier által tervezett Csandígarh városának történetével. A művészek közösen reflektálnak arra, hogy milyen mértékben változott India az utóbbi évtizedekben; Gyenes úgy fogalmazott, hogy az infrastruktúra rohamos fejlődése mellett valami esszenciális mégis változatlan maradt. Az emberek barátságossága és az ország vizuális gazdagsága egyfajta megfoghatatlan életművész érzését kelti.
Gróf Ferenc kiemelte Narendra Modi politikai hatását is. Az elmúlt húsz év folyamán Modi és a BJP uralkodása kulcsszerepet játszott India átalakulásában; míg a modernizáció számos előnyét élvezhetjük, a muzulmán kisebbség jogaival kapcsolatos visszaélések folyamatosan napvilágra kerülnek. Az ottani közösségeik kirekesztésének és marginalizálásának folyamatai aggasztó mértékben felgyorsultak, ami a szélsőjobboldali politikai narratíva következményeként vált láthatóvá.
Delhi és Benáresz: kettősség a modern világban
A kérdés, hogy melyik városban érezték magukat jobban, nehezen megválaszolható. Delhi modern tumultusa mellett Benáresz, vagyis Váránaszi, az öreg város varázsát őrizve, más fajta élményt nyújtott a művészek számára. A különbözőségek és hasonlóságok egyaránt gazdagítják Indiáról vallott nézeteiket, bemutatva a kultúrák közötti komplex interakciókat és a hagyományos értékek meghatározó szerepét a modern világban.
A rendezvény tehát nemcsak Jókai Mór irodalmi örökségét elevenítette meg, hanem a múlt és a jelen párbeszédét is reflektálni tudta, keresve az összekötő szálakat egy olyan világban, ahol a kultúrák és történetek határokon átívelve formálják a jövőnket.
Forrás: hvg.hu/360/20251125_Szeretettel-Delhibol-Gyenes-Zsofia-Grof-Ferenc-Jokai
