MI GARANTÁLJA, HOGY EGY BŰNNEL HARCOLÓ RENDŐR PSZICHÉSEN STABIL MARADJON?
A rendőri munka komoly kihívásokat rejt magában. A rendőrök hosszú műszakokban dolgoznak, folyamatos nyomás alatt állnak, és fegyvereket viselnek, miközben mentális nehézségekkel küzdenek, mint bárki más a társadalomban. Rendkívül fontos, hogy a bűnüldözés frontvonalában állók pszichésen stabilak legyenek, hiszen nemcsak saját maguk biztonsága, hanem a közösség védelme is tőlük függ. A HVG érdekelt abban, hogyan állnak a magyar rendőrök mentális egészsége, és milyen intézkedésekkel segítik ők a pszichés jólétüket. Ennek érdekében a HVG megkereste az Országos Rendőr-főkapitányság vezető pszichológusát és egy tapasztalt pszichológust, aki maga is rendőr volt.
Mindannyian ismerjük a stressz és a szorongás érzését, amely a munkahelyi nyomás vagy a változó élethelyzetek következményeként meglepetésként érhet minket. A rendőrök is emberek, és bár a társadalom egyre inkább kezd megértőbben viszonyulni a mentális problémákhoz, a rendőrökkel szemben gyakran felerősödik az a nézet, hogy ők mindezek ellenére mindig képesek legyenek fenntartani a fegyelmet és a nyugalmat, bármilyen zűrzavaros helyzetben. Ez az elvárás, állami erőszak-monopóliumot képviselve, érthető, de vajon mennyire reális? És hogyan biztosítja a rendőrség, hogy csak pszichésen stabil egyének léphessenek szolgálatba?
A rendőrség egyik legfontosabb eszköze a megfelelő felvételi szűrőrendszer. Csak olyan jelölteket fogadnak el, akik a jelentkezéskor fizikailag és pszichésen is megfelelő állapotban vannak. A pszichológiai szűrés során a jelentkezők képességeit előre meghatározott kritériumok szerint értékelik, amelyek magukban foglalják az intellektuális és figyelmi teljesítményt, valamint a felelősségtudat, önállóság, érzelmi intelligencia, döntési képesség és pszichés terhelhetőség meglétét. Szeles Erika rendőr alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vezető pszichológusa elmondta a HVG-nek, hogy a bő negyedét, szűk harmadát szokták elutasítani pszichológiai okokból a járőr- és határvadász-képzésekre jelentkezőknek, míg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendvédelmi képzései esetén ez az arány 10-15% körüli.
Azok, akiket elutasítanak, lehetőséget kapnak arra, hogy fellebbezzenek a minősítési döntés ellen. Az elutasítások körülbelül háromnegyedében azonban a másodfokú eljárás is az első eredményt megerősíti, továbbra is hangsúlyozva, hogy a rendőri pályára kerüléshez valóban magas mentális stabilitás és alkalmasság szükséges.
Forrás: hvg.hu/360/20251227_rendorok-psziches-terhei-ongyilkossag
