A BETEG NEM TUDJA, HOGY A SZTRÓKGYANÚJÁT EGY PLASZTIKAISEBÉSZE-REZIDENS LÁTJA EL
A Szent Imre Kórház sürgősségi osztálya súlyos helyzetbe került, miután az összes szakorvos felmondott. Az intézmény hivatalosan bejelentette, hogy a betegellátás folytatódik, azonban egy HVG-hez eljutott irat szerint ez a működés valójában csak papíron tűnik szabályosnak, mivel felmentést kaptak a szigorú szakmai előírások alól.
A SURGŐSSÉGI SZAKORVOSOK HÁTTERE
Forrásaink információi szerint a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház sürgősségi osztályán a gyakorlat az, hogy a betegekellátását – például sztrókgyanú esetén – gyakran olyan orvosok végzik, akik nem rendelkeznek sürgősségi szakorvosi képesítéssel. Egy gasztroenterológus vagy akár egy plasztikai sebész rezidens felügyelete mellett kerül sor ezekre a beavatkozásokra, így a betegek gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy az ellátásukat nem sürgősségi szakember végzi el.
AZ INTÉZMÉNY NEHÉZSÉGEI ÉS REAKCIÓIK
Tavaly decemberben, amikor egyértelművé vált, hogy a sürgősségi osztály szakorvosai távoznak, az intézmény új főorvost nevezett ki. Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára, hosszú Facebook-bejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy a sürgősségi szakorvosok száma folyamatosan csökken, ami miatt más osztályok, például belgyógyászati vagy kardiológiai szakorvosokat kértek fel a műszakvezetésre. Ezt a gyakorlatot azonban csak sürgősségi szakorvosoknak lenne szabad végezni, így több orvosi osztály is egységesen jelezte a vezetőség felé, hogy ezt a helyzetet nem hajlandóak tovább tolerálni.
Ez a feszültség vezetett végül ahhoz, hogy a sürgősségi szakorvosok egy csoportja felmondott. Az intézmény kezdetben le akarta mondani a sürgősségi ellátást, de az Országos Kórházi Főigazgatóság ezt nem engedélyezte. Jelenleg a kórház 40 ezer forintos órabérért próbál sürgősségi szakvizsgával rendelkező orvosokat találni, hogy betöltsék a kielégítetlen műszakokat.
FOLYTATÁS A ‘MINDENNAPI FOLYAMATBAN’
A kórház vezetése továbbra is számít a sürgősségi szakorvosi vizsgával nem rendelkező kollégákra is, hogy támogassák a műszakvezetést. Ez a nem előírásszerű gyakorlat pedig úgy tűnik, fentről kap támogatást. A sürgősségi osztály problémái így nem csupán lokális szükségletekből fakadnak, hanem rendszerszintű megoldások hiányának eredményei, amelyek komoly következményekkel járhatnak a betegellátás színvonalára és biztonságára nézve.
