Várnagy Ákos, az állami lombikprogram vezetője: „A petesejt-donáció elérhetősége előrelépést jelentene a meddőségi kezelésekben”

által Aron

Várnagy Ákos, az állami lombikrendszer vezetője: „A petesejt-donáció elérhetősége előrelépést jelentene a meddőségi ellátásban”

Hosszú évek után végre hivatalos statisztikát tett közzé az állami Humánreprodukciós Igazgatóság a hazai lombikkezelések sikerességéről, amely 26,45%-os arányt mutat. Várnagy Ákos, az igazgatóság vezetője a HVG-nek adott interjújában nemcsak a statisztikát elemezte, hanem arról is tájékoztatott, hogy miért akadályozza a különböző intézmények adatainak nyilvánosságra hozatalát. Továbbá beszélt a petesejt-donáció magyarországi elérhetőségéről, arról, hogy miért választanak a magyar párok külföldi klinikákat, és hogyan lehet visszaállítani a lakosság bizalmát a rendszer iránt.

A Humánreprodukciós Igazgatóság új vezetője

Várnagy Ákos tavaly áprilisban vette át a Humánreprodukciós Igazgatóság vezetését Vesztergom Dórától, miközben szülész-nőgyógyász szakorvosként továbbra is dolgozik a Pécsi Tudományegyetemen. A pozícióra történő kinevezése a szakmai közösség támogatásának eredménye, mivel a változások végrehajtásához nagy szükség van az összetartásra.

A meddőségi ellátás szakemberei

Jelenleg Magyarországon 13 asszisztált reprodukciós centrum működik, 54 orvossal és körülbelül 60 biológussal, akiket Várnagy Ákos személyesen is ismer. Ezen kívül sok szakdolgozó és különböző társszakmák képviselői, mint például andrológusok és endokrinológusok is támogatják a munkájukat.

A szakmai háttér

Várnagy Ákos 1973-ban született, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát, majd 1998 óta a PTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján egyetemi docensként dolgozik. PhD-fokozatot szerzett és habilitált, valamint tagja több szakmai testületnek, például a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriumnak, és a Magyar Asszisztált Reprodukciós Társaság elnöke is. 2025-től ő vezeti a Humánreprodukciós Igazgatóságot.

Államosítás és változások

A magyar lombikcentrumokat 2019-ben államosította a kormány, ami azóta is megosztja a szakmát. Várnagy elmondta, hogy a terület dolgozói eltérő tapasztalatokat éltek meg a változások során. Szerinte az államosítás célja, hogy a meddőségi kezelések elérhetősége szélesebb körben biztosított legyen, és minden vágyott gyermek megszülethessen.

A változások hatása a rendszere

A kezelések finanszírozásának és szakmai szabályozásának átalakítása indokolt volt, hiszen az előző törvény már közel 30 éves volt, és egyértelműen elavult. A szakmai vélemények alapján sürgető szükség volt a frissítésre, amely révén a kezelőorvosoknak több szabadságot adtak a döntéshozatalban.

a hatékonyság növelése

A finanszírozási változások következtében a rendszert a hatékonyabb beavatkozások irányába terelték, mint például az ötnapos embriók beültetése és a fagyasztott beültetések támogatása. Ma már a lombikcentrumok nem kényszerülnek többes beültetésekre, ami jelentősen csökkenti az ikerterhességek kockázatát, és javítja a terhes nők és újszülöttek ellátásának minőségét.

Bízzanak a magyar rendszerben

Ha egy meddőségi problémákkal küzdő pár megkérdezi, hogy megbízhatnak-e a magyar rendszerben vagy inkább külföldi intézményhez forduljanak, Várnagy Ákos biztosítja őket arról, hogy a magyar ellátás minősége javult, és a központok képesek biztonságos és hatékony kezeléseket nyújtani.

Ezt is kedvelheted