Szlovénia Választ: Jansa visszatérhet, de más a helyzet
Szlovéniában vasárnap parlamenti választásokat tartanak, ahol Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) vezetője ambiciózus céllal lép színre. Az előrejelzések szerint a szélsőjobboldali politikusnak jó esélye van, hogy a szavazatok legnagyobb részét megszerezze. Ugyanakkor a koalíciós partnerkeresés nem tűnik egyszerű feladatnak, és a politikai táj bizonytalanságot hordoz.
A választási kampány hangulata sok szempontból ismerős lehet a magyar választók számára. Az SDS kampányának középpontjában álló jelmondat – „Szavazz az SDS-re, hogy az unokád is szlovén dalokat énekelhessen” – hasonló retorikával operál, mint a Fidesz. Jansa politikai stratégiája az ország nemzeti identitásának megőrzésére fókuszál, fenyegetve a szavazókat azzal, hogy a párt nélkül elveszik a hagyományos szlovén értékek. Azonban hiányzik a háborús diskurzus, amelyet Ukrajna és Volodimir Zelenszkij kritikájaként ismerhetünk a magyar politikai színtéren. A különbség, hogy míg Jansa illiberális irányvonalat képvisel, határozottan kiáll az orosz agresszió ellen, és nem riad vissza attól, hogy már a háború kezdetén is látogatást tegyen Kijevben.
A legfrissebb közvéleménykutatások jelzik, hogy az SDS ugyan jelenleg az élen áll, támogatottsága azonban csökkenő tendenciát mutat, jelenleg 22–25 százalékon lehet. Ezzel szemben a Robert Golob vezette Szabadság Mozgalmat (GS) 20–22 százalékra becsülik. Az öszszesített adatokat tovább bonyolítja a kisebb pártok támogatottságának ingadozása. A kereszténydemokrata blokk és a Demokraták csupán 11–12 százalék körüli népszerűséget élveznek, míg a balközép Baloldal pártja és a Tavasz (Vesna) környezetvédő tömörülés támogatottsága növekvő tendenciát mutat.
Egy másik jelentős tényező, hogy a választáson 18 párt indul, közülük csak 6-7-nek lehet reális esélye a törvényhozásba való bejutásra. Az előző választások során a leadott szavazatok 24%-a elveszett, mivel azok a pártok, amelyek nem érték el a négy százalékos küszöböt, nem jutottak be a parlamentbe. Az elosztott mandátumok alapján Jansa és szövetségesei várhatóan 43-45 helyet szereznek, míg a kormánypártnak 41-43 hely juthat, ami átalakuló koalíciós helyzetet eredményezhet.
Kiemelendő, hogy a két parlamenti helyet a kisebbségek képviseletére tartják fenn – az egyik az olaszoknak, a másik a magyaroknak. A hagyományok alapján várható, hogy a kisebbségi képviselők állást fognak foglalni a kormányfőjelölt mögött, így a „királycsináló” szerep nem valószínű.
A botrány árnyékában
Az ügyet bonyolítja, hogy az utóbbi időszakban napvilágra került, Golob-kormányhoz közelálló politikai és üzleti személyek közötti korrupciós ügyekről készült hangfelvételek. Ezek a felvételek a kormánypártra nézve rendkívül károsak, bár Golobék máris visszaütöttek, bebizonyítva, hogy a kiszivárogtatásban a Black Cube nevű izraeli magántitkosszolgálat is részt vett. Mivel az információgyűjtés és a kiszivárogtatás feltételezhetően Jansáék megbízásából indult, a kormánypártok veszélyes játéknak tartják, hogy külföldi titkosszolgálatokkal működnek együtt, amely súlyosan fenyegeti Szlovénia nemzetbiztonságát. Érdemes megjegyezni, hogy a Black Cube korábban Magyarországon is aktív volt, lejárató akciókat hajtva végre ellenzéki újságírók és civilek ellen.
Illiberális irányvonal
Jansa kampányprogramja nem ígér túlzott liberalizmust. Hangsúlyt fektet arra, hogy a tankönyveket konzervatív szellemben kívánják átírni, továbbá tervezik az állami támogatások megvonását a politikai tevékenységet végző civil szervezetektől, valamint az „LMBTQ-propaganda” elleni harcot. Jansa politikai nézetei sok szempontból párhuzamba állíthatók Orbán Viktoréval; a politikai diskurzusában és szimpátiájában Trumphoz is közel áll. Az új kormány, amely a Golob-kormány politikáját a baloldali túlsúlyra hivatkozva kritizálja, Jansa szempontjából további kihívásokkal nézhet szembe, hiszen a Golob-kormány reformjainak keveset érték el, és a közvéleménykutatások alapján a társadalom nem elégedett a jelenlegi helyzettel.
Orbán Viktor, mint Jansa illiberális szövetségese, támogatja a politikai ambícióit. Szlovéniában több médiaorgánum is létezik, amelyek Fideszhez közel álló befektetők irányítása alatt állnak, és nyíltan támogatják az SDS-t. A 2022-es választások után néhány közmédia kivonult a magyar befektetők kezéből, de a Nova24 TV-nél állandó maradt a magyar tőkebefektetés.
A jövő hétvégén esedékes választások nemcsak Szlovénia politikai táját, hanem a regionális együttműködéseket is jelentősen befolyásolhatják, mivel a politikai szövetségek és a nemzetközi környezet is alakítja a szlovéniai parlamentarizmus jövőjét.
