A magyar tinédzserek mentális válsága: Kimerültség és kiégés a fiatalok körében
Állandó fáradtság, ingerlékenység, alvási problémák, megváltozott étkezési szokások és koncentrációs nehézségek – vajon valóban ezek jelentik ma a „normálist” a 10 és 19 év közötti magyar fiatalok életében? Egyáltalán nem lehet elbagatellizálni azt a tényt, hogy ennek a korosztálynak minden ötödik tagja valamilyen mentális zavarral küzd! Bár a „kamaszkori kiégés” még mindig nem hivatalos diagnózis, a jelenség létezése és rohamos terjedése megkérdőjelezhetetlen. De vajon miért jutottunk el idáig, és mit tehetünk, ha már itt vagyunk?
Dorka 38 órás „iskolai munkája”: tanulás, sport, zene és… stressz
Dorka 17 éves középiskolás, akinek heti beosztása egy felnőtt munkatempójával vetekszik: 38 óra kötelező iskolai jelenlét – még a lyukas órákat is beleszámolva. Az érettségi évére készül, miközben biomérnöki pályát és a Zeneakadémiát is kilátásba helyezte. Története szinte szimbóluma annak, amit a magyar oktatási rendszer jelmondata sugall: „Teljesíts vagy bukj el!”
Bár Dorka számára az iskola és más tevékenységek – például a néptánc, zenélés és sport – önmagukban örömforrást jelentenek, ezek összehangolása elképesztő terhet ró rá. Részletesen beszámolt arról, hogy „pihenőnapja” a hétfő, amikor „csak” három óra körül ér haza, és rákészül a következő napokra. A hét többi része már csúcsra járatott tempóval telik: óriási óraszámokban tanul, és olyan sűrű menetrendet tart fenn, amelyben az egyes tevékenységekre is alig jut idő.
Bár saját maga mondja, hogy „élteti ez a fajta leterheltség”, az érettségi közeledtével ő is egyre inkább érzi a nyomást. Ha már egyetlen változás történik a menetrendjében, az könnyen az egész rendszer összeomlásához vezethet. És ehhez még hozzáadódik a családi és társadalmi elvárás, hogy folyamatosan bizonyítania kell. Ez már nem motiváció kérdése, ez kényszerű megfelelés.
A kiégés árnyékában: a magyar oktatás zsákutcái
Sajnos Dorka nem egyedi példa. A magyar oktatási rendszer olyan környezetet teremt, amelyben diákok ezrei élik meg, hogy már tinédzserkorukban „kiégnek”. A túlterheltség, a folyamatos vizsgák és dolgozatok vírusfertőzésként terjednek a fiatalok között. Az iskola nem a tanulás szeretetét, hanem a túlélés ösztönét neveli beléjük – persze akiben még él.
Mivel a kamaszok mentális egészsége sosem volt igazán fókuszban, a családok gyakran saját magukra maradnak a problémák kezelésében. Az olyan tünetek, mint az ingerlékenység, az érzelmi labilitás vagy az önsértés sok háztartásban csak akkor kerülnek felszínre, amikor már késő. A Covid-járvány ráadásként még jobban felerősítette ezeket a nehézségeket, és új szintre emelte a fiatalok szorongását és zavarait.
A stressz és szorongás: árnyalatnyi különbségek végzetes hatással
Vass Veronika iskolapszichológus szerint a stressz életünk természetes része, és nem arról van szó, hogy stresszmentes életre kellene törekednünk. A kulcs inkább az, hogyan tudjuk kezelni ezt a nyomást. A problémát az okozza, amikor a stressz átcsap szorongásba, és a fiatalok nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel ezek feloldására.
Meglátásai szerint az iskolai közeg egyszerre okozza és katalizálja ezt a helyzetet: a rengeteg elvárás, a hibázást szinte lehetetlenné tévő rendszer és a diákok saját ambíciói mind együtt építik fel ezt a végzetes keveréket. A megoldás keresése helyett azonban továbbra is a túlterheltség spiráljába kerülnek a tanulók.
Nem lehet ignorálni: ki fogja megvédeni a jövő generációit?
Dorka és társai jelenlegi helyzete nem egyszerűen a kamaszkor nehézségeinek része: ez egy egész rendszert érintő, jól látható tünet. A túlterhelt, kiégett fiatal generáció azonban nem fogja örökké hallgatni, hogy „ez majd edzetté tesz”, hiszen az ár, amit ezekért az álmokért fizetnek, mentális egészségük és boldogságuk. És ha elveszik a jövőjük, az vajon kinek az érdekeit szolgálja?
Forrás: hvg.hu/360/20250506_tulterhelt-diakok-erettsegi-stressz-szorongas-stresszkezeles-pszichologus-unicef
