A Magyar Nemzeti Bank alapítványainak rejtelmei
Egymás sarkára hágnak az események egy olyan történetben, amely mára a hazai gazdaság egyik legnagyobb és legkínosabb szappanoperájává nőtte ki magát. Tizenegy év telt el, amióta először felfigyelt a nyilvánosság a Magyar Nemzeti Bank alapítványokhoz juttatott százmilliárdjaira, és azóta is csak fokozódik a gyanú az átláthatatlan pénzelosztás körül. A kérdés az, hogy meddig lehet elrejteni a nyilvánosság elől az itt zajló folyamatokat.
Az alapítványok körüli homályos ügyek feltárása során kiderült, hogy hatalmas összegek vándoroltak az MNB által létrehozott entitások felé, amelyeket oktatási célokra szántak, legalábbis papíron. Az időközben feltárt céghálók és pénzáramlások azonban arra engednek következtetni, hogy ezek a források különféle magánérdekeket szolgáltak. Még az Állami Számvevőszék jelentése sem tudott megdöbbenteni senkit, aki az elmúlt években követte az eseményeket. Az alapvető probléma, hogy az alapítványi pénzkezelés átláthatósága olyan szintet ért el, amely már a közvélemény peremét is irritálja.
A „közvagyon” új értelmezése
A kormányzati narratíva egyik legarcátlanabb pontja az a 2016-os törvénymódosítás, amely lehetővé tette, hogy az alapítványokhoz került pénz elveszítse közvagyon jellegét. Ez a törvényjavaslat explicit módon rögzítette, hogy az MNB által juttatott vagyon nem esik az információszabadság törvényi elvei alá. Az érvelés szerint „az alapítványi pénz alapítványi pénzzzé válik,” amely független a korábbi tulajdonosi struktúrától.
A politika és a változás nehézségei
A történetben persze nem csak a pénzügyi vonatkozások érdekesek, hanem annak a politikai árnyéknak a megjelenése is, amely minden ilyen ügyet körülleng. Mostanra azonban úgy tűnik, hogy a helyzet kezdhet kínossá válni akár a kormány, akár a jegybank vezetése számára. Az egyre szélesebb körben érzékelhető botrányok és gyanús ügyek kiválóan mutatják meg, milyen is a valódi „NER-logika”.
A jelenlegi vezetés számára kényes kérdéssé válhat, hogy az alapítványi pénzek sorsa hogyan befolyásolja hazánk nemzetközi megítélését. Miközben a közpénzjelleg „elvesztése” magyarázkodások és törvénymódosítások tárgya, az érintettek felelősségre vonása – úgy tűnik –, politikai és gazdasági szempontból is olyan akadályokba ütközhet, amelyeket csak kevesen mernek feszegetni nyíltan.
Mit tanulhatott ebből az ország?
A Magyar Nemzeti Bank alapítványainak története egy olyan képet rajzol a mai magyar gazdasági rendszerről, amelyben a közpénz egyszerűen „elveszítheti” közvagyon jellegét, ha az éppen „indokolt”. Az itt bemutatott narratíva egy tanulságos, ámde kiábrándító példája lehet annak, hogy a transzparencia és a valódi elszámoltathatóság hiánya hova vezethet. Az itt felvetett kérdések nem csak a múlt, hanem a jövő tükrében is súlyos következményekkel járhatnak.
Forrás: hvg.hu/360/20250326_hvg-fidesz-mnb-alapitvany-magyarazat-kozpenz-jelleg
