Hiányprognózis és a Költségvetési Tanács álláspontja
Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke határozottan fogalmazott az idei költségvetési hiányról. Az interjú során elmondta, hogy a 6,8%-os hiányprognózis természetesnek számít a jelenlegi gazdasági környezetben. Szerinte a költségvetési törvény módosítása elkerülhetetlen lenne, ha az alapmutatók tempója nem javul. A Költségvetési Tanácsnak ugyan húzós vétójoga van az adósságszabályok betartására, azonban a jelenlegi helyzetben nincsenek jogi következmények a várakozások elmaradása miatt.
Az államadósság jelenlegi helyzete
A 2023. első negyedév végén az államadósság már a bruttó hazai termék (GDP) 77,9%-át tette ki, ami közel azonos a pandémiai időszak adataival. Horváth Gábor megjegyzi, hogy az államadósság éves alakulása gyakran tavasszal magasabb arányt mutat, de a 2026. első negyedév adatai figyelembevételével a helyzet különösen aggasztónak tűnik, hiszen a gazdaság jeleit mutatja, hogy növekedésnek indult.
A kormányzati intézkedések hatása
Bár az alaptörvény egyértelműen megköveteli az államadósság folyamatos csökkentését, a kormány ezt az előírást az utóbbi években figyelmen kívül hagyta. Ennek következményei azonban nincsenek jogi értelemben, de az elnök figyelmeztett arra, hogy a csökkenés elmaradása pénzügyi terheket ró a költségvetésre. A költségvetés kamatkiadásai emelkedésnek indulnak, ami a mindennapi kiadások csökkentéséhez vezet.
A magas államadósság következményei
Horváth Gábor hangsúlyozta, hogy a magas államadósság nemcsak a költségvetési terheket növeli, hanem a kötvények kamatszintjét is emeli. A Költségvetési Tanács elnökeként rendszeresen felhívja erre a figyelmet, mivel úgy véli, hogy az államadósság mértéke gátolja a magyar gazdaság fejlődését. Az eddigi évtizedek tapasztalatai alapján különösen drága az államadósság finanszírozása.
Piaci bizalom és a jövő kihívásai
Az utóbbi hetekben kedvező fordulatot hoztak a piaci körülmények, hiszen az állampapírpiac hozamai csökkentek, míg a forint erősödött, ami a piaci bizalom pozitív jelének számít. Horváth Gábor kérdéseket vetett fel a piaci türelem tartósságával kapcsolatban, és aggasztónak találja a jelenlegi pénzügyi környezetet.
A költségvetés prioritásai
A magyar költségvetés kamatkiadásai körülbelül az euróövezet és a szomszédos államok költségvetési terheinek másfélszeresét teszik ki. Ennek következményeként kevesebb forrás áll rendelkezésre olyan fontos területeken, mint az oktatás és az egészségügy. Horváth Gábor szerint ez előreláthatólag drámai hatással lesz a társadalmi jólétre és a gazdasági növekedésre.
