Orbán és a Magyar Nemzeti Bank százmilliárdjai: Csukott szemek, nyitott kassza
A 2013-tól induló Magyar Nemzeti Bank körüli pénzszórás történetéhez már az első pillanatokban hozzáférhettek volna, akik nem lették volna hajlandók elfordítani a fejüket. Matolcsy György jegybankelnöki ténykedése, amely mögött az évek során csak egyre mélyülő árnyék kísért, mára a közpénzherdálás arcképévé vált. A HVG címlapjai évtizedes folyamatot ábrázolnak, amelyben a felelősséget sosem sikerült nyomon követni, de az elszivárgó százmilliárdok mindig szem előtt voltak.
A kezdetek: kinek érte meg a hallgatás?
2013 márciusában Matolcsy, mint a Magyar Nemzeti Bank új elnöke, letette névjegyét. Azonban már ekkorra nyilvánvalóvá vált, hogy a jegybank és az általa létrehozott alapítványok nem kifogástalan átláthatósággal működnek. A Pallas Athéné Alapítvány több százmilliárdot mozgatott meg úgy, hogy közpénzből származó forrásait gyanús módon nem a jegybanki funkciókra használta fel, hanem ködbe burkolt beruházásokba és ingatlanvásárlásokba folytak el ezek az összegek.
2014: az „aranykor” – pénzverők aranykezében
A 2014-es év már a pénz szabadjára engedésének időszaka volt. A HVG részletesen dokumentálta, hogyan váltak az MNB és annak alapítványai az ország kasszájának nyitott csapjává, miközben a felelősségre vonástól mindvégig mentesültek. Akárki bármit állított is az átláthatóságról, a valóság az, hogy az ablakon kidobott milliárdok nyomát senki sem követte a megfelelő hatóságok közül.
2016: a számok lázadása
Három évvel Matolcsy hivatalba lépése után már világos volt, hogy a leplezés mesterei dolgoznak a Nemzeti Bank körüli botrányok eltussolásán. A HVG ekkorra már egyértelművé tette: az alapítványok több, mint kétséges pénzügyi manővereket hajtanak végre. Azonban csend övezte azt a kérdést, miért is nem indultak érdemi büntetőeljárások ezen időszakban.
Következmények nélküliség: a politikai védelem pajzsa
Amíg Matolcsy és köre a gazdasági rendszerek egyik legfontosabb pillérét, a jegybanki függetlenséget erőszakolta meg a részrehajló döntésekkel és a közpénzek átláthatatlan mozgatásával, addig Orbán Viktor mintha csak véletlenszerűen pillantott volna a címlapokra. Az elmúlt évek igazolták: az MNB körüli ügyek megingathatatlanul a politika védelme alatt álltak, és semmi sem jelenthetett valós fenyegetést, amíg a megfelelő kontroláltságot garantálták.
Széthulló bizalom a nyugati féltekén
Szalonképtelenné válhat Magyarország a nemzetközi pénzpiacokon, ha a jegybank nem rendezi az alapítványai miatt képződött monstrum méretű felelőtlenségek árát. A kérdés már nem csak az, hogy Matolcsyt eléri-e saját tetteinek következménye, hanem az is, hogy az egész intézményrendszer hogyan rakja helyre a saját maga által rontott megítélést.
A háttér: sorsok és következmények árnyékában
Hopenikus kérdés marad, hogy a Matolcsy-érát követően bárki is képes lesz-e átrendezni a jegybank és az alapítványi rendszer működését. Miközben a HVG éveken át dokumentálta a nyilvánvalót, a politikai és gazdasági felügyelet csak nézett, de nem látott. A közpénz rabjai maradtak mindazok, akik felelősségük elől kétségbeesetten menekültek, miközben az ország egyik legfontosabb szerve a saját szabályainak paródiáját hozta létre.
Forrás: hvg.hu/360/20250326_kozpenzjelleg-magyarazat-mindenre-mnb-matolcsy-tenytar-hvg-cimlapok
