A Tisza-kormány minisztereinek meghallgatása: Bizalom és új kihívások
A Magyar-kormány tizenegy miniszterjelöltje sikeres bizottsági meghallgatásokon esett át, ahol a stabil tiszás többség garantálta, hogy megkapják a szükséges bizalmat. A miniszterek munkájukat a megörökölt tárcák átvilágításával kezdik, míg más területeken teljesen új szervezetek kialakítása jelent majd komoly kihívást. A Tisza-kormány minisztereinek hétfői meghallgatásával indult el tehát a folyamat, amely a kormányzati struktúra megerősítését célozza meg.
Orbán Anita: Partnerként az EU-ban
A legnagyobb figyelmet Orbán Anita külügyminiszter-jelölt kapta, aki három bizottság előtt ismertette elképzeléseit. Kiemelte, hogy az elkövetkező négy évben vissza kívánják szerezni Magyarország elveszett bizalmát az Európai Unióban. Orbán víziója szerint Magyarországnak nem passzív szereplőként, hanem aktív partnerként kell részt vennie a szövetségi kapcsolatokban, elkerülve, hogy problémaként tekintsenek rá.
Orbán a Nyugat-Balkán uniós integrációjának támogatása mellett kiemelte, hogy Ukrajna gyorsított csatlakozását nem támogatják. Az uniós források hazahozatala összkormányzati feladatként jelenik meg, amelyet a Miniszterelnökség államtitkársága koordinál, a magyar nagykövetségek közreműködésével. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a visegrádi együttműködés megerősítése kulcsfontosságú, és pragmatikus viszonyt kíván kialakítani Oroszországgal.
Kapitány István: Gazdaság és energia
Kapitány István gazdaság- és energetikaminiszter-jelölt elmondta, hogy a tervezett gazdasági program fókuszában az uniós források megszerzése áll, amelynek érdekében az első száz napban a legfontosabb szerződéseket kell átnézni. Nyitott, exportorientált gazdaság megteremtését sürgeti, a rezsicsökkentés és a tűzifa áfájának csökkentése mellett. Szavai szerint a tisza kormány nem kíván elvetni egyetlen forrást sem, hanem a források diverzifikálására törekszik, és felülvizsgálják Paks II terveit is.
Ruszin-Szendi Romulusz: Honvédelem és biztonság
Ruszin-Szendi Romulusz, a leendő honvédelmi miniszter szerint a szövetségesek bizalmának helyreállítása érdekében kiemelten fontos a kollektív védelem megerősítése. A védelmi kiadásokat a GDP két százalékáról öt százalékra kell emelni, és ígéretet tett a bérfeszültségek kezelésére, valamint a katonák jogállásának törvénybe foglalására.
Pósfai Gábor: Belügy és transzparencia
Pósfai Gábor belügyminiszter-jelölt hangsúlyozta a pártsemleges működés fontosságát a belügyi és nemzetbiztonsági szervek esetében, és ígéretet tett a Pegasus-ügy részleteinek kivizsgálására. A déli határkerítés megtartását is célként jelölte meg, és a belügyi dolgozók bérének rendezését tervezik.
Hegedűs Zsolt: Az egészségügy megújítása
A leendő egészségügyi miniszter, Hegedűs Zsolt, azt ígérte, hogy az egészségügy mindenki számára elérhető és transzparens lesz. Az alacsonyabb várható élettartam problémájára fókuszálva célja a külföldön dolgozó szakemberek hazahozatala, valamint a kórházi fizetős részlegek felülvizsgálata.
Lannert Judit: Oktatási reformok
Lannert Judit miniszterjelölt gyermekközpontú és partnerségi megközelítést ígért az oktatásban. A tanulói és pedagógusi terhek csökkentése, valamint a Nemzeti alaptanterv átvizsgálása is a célok között szerepel.
Bóna Szabolcs: Agrárpolitika jövője
Bóna Szabolcs agrárminiszter-jelölt hangsúlyozta, hogy az ágazatnak el kell mozdulnia az alapanyag-termelő státuszból a feldolgozott termékek irányába. Emellett megemlítette, hogy a föld kérdését társadalmi vitára bocsátja, és a magyar termékek arányának növelésére törekszik az áruházak polcain.
Gajdos László: Környezetvédelem és fenntarthatóság
Gajdos László miniszterjelölt a környezetvédelem nem luxus, hanem a jövő kérdésének hangsúlyozta, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és a körforgásos gazdaságra helyezve a hangsúlyt. Kiemelte az oktatás és a társadalmi részvétel fontosságát is a jövő fenntarthatóságának érdekében.
Tanács Zoltán: A digitális állam jövője
Tanács Zoltán a Digitális és Technológiai Minisztérium vezetőjeként tervezi Magyarország digitalizálását, Észország mintájára. Az állami ügyintézés fejlesztése mellett fontosnak tartja a kibervédelmet és az IT-közbeszerzések átvizsgálását is.
Tarr Zoltán: Társadalmi kapcsolatok és kultúra
Tarr Zoltán a nacionalizmus veszélyei ellen küzdeni kíván. Ígéretet tett a nemzetiségi intézmények autonómiájának helyreállítására és a Bethlen Gábor Alapkezelő döntéseinek kivizsgálására az elmúlt öt évből.
A fenti miniszterek meghallgatásai tükrözik a stabil politikai struktúra kialakítására tett törekvéseket, ahol a kormány célja, hogy a jövőben fenntartható, fejlődő és transzparens korlátozásokkal dolgozzanak.
