Visegrád jövője Orbán után
Visegrád régiója olyan, mint egy elfeledett képkeret, amelyet hosszú időre elzártak a világ elől, míg a magyar vezetés megpróbálta lecserélni az eredeti nagy alakok, mint Václav Havel, Lech Wałęsa és Göncz Árpád portréját. Az eddigi kísérletek, hogy új identitást formáljanak a térségnek, benne a szuverenitás illúziójával és politikai játszmákkal nem a régió visszavezetését célozták a sikeres demokráciák közé, hanem inkább a Moszkva és Brüsszel közötti hatalmi játszmák eszközévé váltak.
Ma Visegrád nem csupán a geopolitikai feszültségek színtere, hanem egy új, de kérdéses európai identitás forrása is. Ez az identitás, amelyben a korrupciónak és az intézmények leépítésének nincs helye, mindezt a szuverenitás nevében teszi. A régió vezetői, akiknek az a feladatuk, hogy a térséget a demokratikus irányvonalra tereljék, gyakran elvették a közép-európai identitás igazi értelméből, például a Putyin-rezsim elleni szankciók vétójával kapcsolatban.
Felmerül a kérdés, hogy ki veszi át a Visegrádi Négyek vezetését Orbán Viktor után. Képes lesz-e az új vezetés visszatalálni a régió alapítóinak, mint Havel és Wałęsa, által képviselt vízióhoz, vagy folytatja azt az utat, amely a „kompország” politikai örökségéhez vezet? E kérdések megválaszolása elengedhetetlen ahhoz, hogy kiderüljön, milyen irányba fejlődik a V4 maradéka, és hogy milyen szerepet játszik az európai közéletben a jövőben.
