Kompetenciamérés: Egyre mélyebb a szakadék a diákok teljesítményében
Az Oktatási Hivatal nemrég közzétette a 2024-es Országos Kompetenciamérés (OKM) legfrissebb eredményeit, amelyekből szinte ordít a teljesítményromlás. Minden évfolyamon, minden vizsgált területen csökkenő eredményeket mutatnak a grafikonok. Matematikából például a hatodikos tanulók átlageredménye 1493-ról 1475-re, majd 1464-re esett vissza az elmúlt három év során. Hasonló tendencia figyelhető meg a nyolcadikosok és a tizedikesek esetében is. A számok kegyetlen, de tiszta képet festenek: a diákok alapkészségei egyre gyengébbek.
Az olvasás-szövegértés eredményei sem hoztak megnyugvást. A hatodikosok idén bár minimális javulást értek el, de ez is éppen csak egy halk lélegzetvétel, amelyet a korábbi évek zuhanása követ. A nyolcadikosok és a tizedikesek esetében további, szomorú hanyatlást rögzítettek a szakemberek. A legutóbbi adatok szerint az olvasás-szövegértési eredmények már messze elmaradnak a három évvel ezelőttiektől, és a tendencia egyértelműen lefelé mutat.
Rendszerszintű problémák egy új rendszer árnyékában
A kompetenciamérés eredményeit összesítő új adatvizualizációs rendszer sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az Oktatási Hivatal ugyan könnyen kezelhető és felhasználóbarát megoldásként reklámozta az új felületet, a gyakorlatban ez az ígéret félrevezetőnek bizonyult. Iskolavezetők szerint nehezen átlátható, a korábban rendelkezésre álló adatok egy része pedig most teljesen elérhetetlen vagy csak jelentős erőfeszítések árán található meg. Egy olyan környezetben, ahol az oktatás minőségi mutatói folyamatosan gyengülnek, az ilyen technikai problémák inkább akadályozzák, mintsem elősegítik a megoldások felkutatását.
Indokolt meghátrálás vagy pillanatnyi taktikai lépés?
A Belügyminisztérium idei döntése, amely szerint nem osztályozzák a diákok kompetenciamérés-eredményeit, megosztotta a szakmai közvéleményt. Miközben a lépés mentesíti a tanulókat a gyenge eredmények egyenes következményeitől, kérdés, hogy mennyire végleges ez az álláspont, és vajon mi áll a döntés háttérben. A minősítések elmaradása ugyan rövid távú könnyebbséget nyújthat, de hosszabb távon aligha oldja meg a rendszer strukturális problémáit vagy a diákok készségeinek katasztrofális hanyatlását.
Mit mondanak még a számok?
A matekpontszámok mellett az olvasás-szövegértés eredményei is élesen kirajzolják a trendre jellemző lejtmenetet. Míg például a nyolcadikosok 2022-ben 1535 pontos átlagot értek el, addig ez 2023-ban 1513-ra, 2024-ben pedig 1500-ra csökkent. Hasonló a helyzet a tizedikeseknél is, akik három év alatt 1600 pontból 1566-ra zuhantak vissza. Ezek az adatok kétséget kizáróan bizonyítják, hogy az alapkompetenciák terén a magyar oktatási rendszer képtelen stabil eredményeket produkálni.
Ugyanakkor nem csupán a diákok esnek áldozatul ennek a rendszerszintű válságnak, hanem maguk az oktatási szakemberek is. Az iskolák jelenlegi infrastruktúrája és az új digitális felületek szakszerűtlen bevezetése egyszerre nehezíti az oktatók és intézményvezetők mindennapi munkáját. A problémák nem csupán a diákok eredményeiben érhetők tetten, hanem az oktatás egész működési mechanizmusában is.
Mélyülő árkok a társadalomban
Ezek az adatok persze több mint egyszerű számok. A számok mögött generációk jövője rejlik, akik az oktatási rendszer kudarcai miatt esély nélkül lépnek be egy egyre kompetitívebb világba. A romló eredmények nemcsak a diákok szintjén jelentenek problémát: társadalmi szinten mélyítik az egyenlőtlenségeket, és hosszú távon gazdasági és kulturális lemaradáshoz vezethetnek. Az OKM számokra redukált tanulságai egy egész nemzet fejlődésére vetnek súlyos árnyékot.
Forrás: hvg.hu/360/20250324_kompetencias-meres-2025-oktatas
