Bob Gale és a 40 éves „Vissza a jövőbe” titkai
A filmvilág időutazós csodája, a „Vissza a jövőbe”, idén ünnepli 40. születésnapját. A trilógia mögött Bob Gale és Robert Zemeckis zsenialitása áll, akiket Steven Spielberg is támogatott, ráadásul nem kisebb írói tapasztalatról számolhatnak be, mint Spielberg 1979-es nagy dobása, a „Meztelenek és bolondok”. Gale és Zemeckis kapcsolata az egyetemi évekre tekint vissza, Spielbergé viszont egy jóval korábbi időszakra, még mielőtt ő lett volna a felejthetetlen 1985-ös film producere.
Hogyan kerültek Spielberg szárnyai alá?
Zemeckis és Gale története egészen John Miliushoz, az „Apokalipszis most” legendás forgatókönyvírójához nyúlik. Milius bízott meg két „őrült” fiatalt, hogy készítsenek el egy forgatókönyvet a kaotikus „Meztelenek és bolondok” névre hallgató háborús szatírához. Hollywoodban szokásos szabályokat felrúgó, költséges jelenetekkel teli alkotásokat kezdő írók nemigen vállalnak be, ám Zemeckis és Gale nem ismerték a korlátokat. A Hollywood Boulevard felrobbantása? Semmi akadálya. Spielberg éppen a vakmerőségükre figyelt fel, s ekkor vált a páros figyelmessé Spielberg előtt.
A lendület és az első bukás valósága
A „Meztelenek és bolondok” Spielberg karrierjének első anyagi bukását eredményezte, amikor a kritikusok gyilkos véleményeket alkottak, a közönség pedig hidegen fogadta a filmet. A történelmi közegben játszódó groteszk szcénák nem váltották ki a várt hatást, de a film végül visszahozta az árát. Ez a „bukás” majdnem kisiklatta Gale és Zemeckis írói karrierjét is – legalábbis az erre hajlamos hollywoodi narratíva szerint. Ám Spielberg sem felejtett, sem ítélkezni nem túlzottan szeretett: így az együttműködés nem ért véget.
A „Vissza a jövőbe” kidolgozása: 40 visszautasítás
Ekkorra Gale és Zemeckis már egy ideje tervezgették, hogy készítenek egy időutazós témára épülő filmet, azonban minden ötlet ködös maradt évekig. Amikor a „Vissza a jövőbe” forgatókönyve mégis végre elkészült, Hollywood nem késlekedett sem azt megtapsolni, sem elutasítani. „Meglepően magas számú” – állítólag 40 – stúdióvezető utasította vissza a projektet, míg végül zöld lámpát kapott Spielberg támogatásával. A történet egyedi volt, az időutazás kerettörténete innovatív, de a bátorságot a stúdiók többnyire kockázatkerüléssel „jutalmazták”.
A Disney „megbotránkozása” és a cím sorsdöntő fordulata
A „Vissza a jövőbe” első változata nem mindenki tetszését nyerte el. A Disney például „vérfertőző” vonalvezetésként elemezte Marty anyjának romantikus vonzalmat mutató jeleneteit. Ami a címválasztást illeti, az egyik stúdióvezető úgy gondolta, a „Mars needs moms” vagy a „Space Man from Pluto” jobban helyettesítené a végül ismertté vált „Vissza a jövőbe” címet. Spielberg persze finom eleganciával és kemény kiállással elvetette ezt az ötletet. A cím utólag egybecseng a popkulturális nagysággal, amit a trilógia mára elért.
Negyedik rész? Inkább nem.
Noha Hollywood örökké éhes a franchise-ok profitjára, Zemeckis és Gale szilárdan kitartanak amellett, hogy a „Vissza a jövőbe” története lezárult, és negyedik rész nem lesz. Steven Spielberg, a támogatók közül az egyik legnagyobb súlyú szövetséges is egyetértett abban, hogy a trilógia pont így kerek, és további részek csak elhomályosítanák a kultikus státuszt.
Negyven év távlatából a „Vissza a jövőbe” joggal tart helyet minden idők legismertebb és leginkább szeretett időutazós fogalmaiban, Bob Gale és Robert Zemeckis jóvoltából. A merész álmok néha viszik csak át a filmipar írott–íratlan szabályait, de tanulságként talán mindez csak fokozza a trilógia fontosságát és időtlen hatását.
Forrás: hvg.hu/360/20250429_Bob-Gale-interju-Vissza-a-jovobe-Robert-Zemeckis-Michael-J-Fox-spielberg
