Ötven év a színpadon: Szabó Attila jubileumi koncertje
Szabó Attila, a Csík zenekar prímása és a népzene-könnyűzene egyik áthidalójának tekintett művész különleges eseményre készül. Az első nyilvános fellépése ötvenedik évfordulóját ünnepli meg március 29-én, Egerben. Az esemény nem mindennapi, hiszen olyan neves vendégekkel áll színpadra, mint Presser Gábor, Bródy János és Lovasi András.
Harmóniában a családdal és ikonikus zenészekkel
Szabó Attila jubileumi koncertje nem csupán a népzene és a könnyűzene összefonódásának példája lesz, hanem a családi összetartás szimbóluma is. A Szabó család névre keresztelt zenekarral áll színpadra, amelyben a lánya, Anna és fia, Ábel is közreműködik. Mindkét gyermeke tehetséges zenész; Anna énekesként, Ábel dobolóként tevékenykedik. Az estén, a családi zenekaron kívül, színpadra lép majd három Kossuth-díjas ikon, akiknek hatása a magyar könnyűzene történetében megkérdőjelezhetetlen.
Hegedű, citera, könnyűzene: Szabó kezdeti lépései
Szabó Attila a klasszikus hegedűtanulmányokon keresztül jutott el korai könnyűzenei rajongásáig. Fiatalkorában a Beatles és az Illés zenéje töltötte meg mindennapjait, amelyek jelentősen formálták zenei ízlését. Habár hegedűn tanult, kezdetben egy citerán próbálta elpötyögni kedvenc dalait, mígnem végre kezei közé került egy akusztikus gitár. Ezzel az új eszközzel gyorsan megmutatta kreativitását és megértette, hogyan lehet pár akkord segítségével teljes dalokat megszólaltatni.
A népzene forradalma: új utak keresése
Egyetemi évei alatt találkozott az autentikus magyar népzenével, amely teljesen új irányt adott zenei karrierjének. Egy mezőségi táncház hatására kezdett el a népzene tanulmányozásával foglalkozni. Az autentikus népzene iránti érdeklődése a klasszikus hegedűtanulmányokkal szembeni szabadságot hangsúlyozta, hiszen itt a zenészek nem kottából játszanak, hanem fül után.
Feldolgozások és a Csík zenekar legendássá válása
A népzene és könnyűzene összefonásának egyik csúcspontja az volt, amikor a Csík zenekar átdolgozta a Kispál és a Borz dalait. Ez az egyedülálló megközelítés nemcsak új rajongókat vonzott a népzenéhez, hanem elismerést hozott számukra a hazai és nemzetközi színpadokon is. A népzenei feldolgozások nagy sikert arattak; dalaik – mint a „Most múlik pontosan” – akár népzenei klasszikusokként kezdtek élni a köztudatban.
Személyes rajongásból közös színpad
Szabó Attila nemcsak saját zenei világát formálta egyedi módon, hanem ikonikus magyar zenészekkel épített ki tartós szakmai kapcsolatokat. Lovasi Andrással való barátsága a Kispál-lemezek zenéje iránti rajongásából nőtt ki, míg Presser Gáborral való közös munkája zenei kreativitását mélyítette el. Bródy János és Szabó együttműködése szintén precíziós példa arra, hogyan lehet generációs hidakat építeni zenén keresztül.
Független zenész, aki csak a muzsikára koncentrál
Annak ellenére, hogy a Csík zenekart politikai kampányeseményeken is láthatták, Szabó Attila következetesen hangsúlyozza: őket a zene vezeti, nem a politika. „Az embereknek játszunk, nem kérdezzük meg tőlük, hogy kire szavaztak” – vallja. Számára a muzsika nemcsak közösségeket épít, hanem egy tiszta és érzelemgazdag világot teremt.
Egy élet a zene bűvkörében
Szabó Attila fél évszázados pályája azt mutatja, hogyan lehet a tradíciókat modern elemekkel vegyítve valami teljesen újat teremteni. Az Egri koncert nemcsak az elmúlt ötven év előtt tiszteleg, hanem egyúttal megtestesíti azt a fajta kivételes zenei szabadságot és kreativitást, amely igazi inspiráció lehet minden művész és zeneszerető számára.
Forrás: hvg.hu/360/20250322_szabo-attila-csik-zenekar-interju-lovasi-presser-brody
