Rendet vágnak a magánegészségügyben, de jobb ellátást kapunk-e majd a pénzünket?
A magánegészségügyi szektorban piactisztító hatással lehet a nemrégiben megalakult, kormányzati részvétellel létrejött szakmai testület. Célja, hogy átláthatóbbá tegye a szolgáltatók működését, ez pedig felveti a kérdést: vajon drágulnak-e a szolgáltatások, ha kevesebb cég marad a piacon? Továbbá, mennyivel nőhet a várakozási idő egy-egy vizsgálatra? A kérdésekre Lancz Róbertet, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnökét és a Doktor24 alapító-vezérigazgatóját kérdeztük.
Novemberben, a Nemzetgazdasági Minisztériumban megalakult a Magánegészségügyi Szakmai Koordinációs Testület. A várakozásokkal ellentétben, a szektor szereplői zömében üdvözölték a kezdeményezést, mivel az elősegítheti a minőségi szolgáltatók kiemelkedését a kevésbé megbízható intézmények közül. Az új szabályozás elsősorban fogyasztóvédelmi szempontok mentén merült fel, figyelembe véve az utóbbi időben érkezett panaszokat. Olyan nevek, mint Zombor Gábor korábbi egészségügyi államtitkár és Láng Róbert, az NGM egészségiparért felelős miniszteri biztosa, javasolták a szakmai párbeszéd megindítását a területen.
Miért vált szükségessé a testület létrejötte? A magánegészségügyi szolgáltatások piaca 800 milliárd forintos nagyságrenddel bír, amely szükségessé teszi a kifogástalan működést, hiszen a piac mérete miatt előfordulhatnak problémák. A bejelentések döntő része az átláthatóság hiányával kapcsolatos. Jelenleg nincs egységes szabályozás, amely előírná, hogy a szolgáltatók milyen információkat kötelesek közölni az ügyfelekkel, így sok esetben a páciensek nem tudják pontosan, mit várhatnak el a beavatkozások során.
A fogyasztóvédelmi panaszok között gyakran szerepel, hogy különösen a nagyobb értékű műtéteknél a páciensnek nem világos a végösszeg, hiszen a weboldalakon feltüntetett árak nem feltétlenül fedik le a teljes költséget. Előfordulhat, hogy a műtéti beavatkozás alatt nem tervezett költségekkel kell számolni, de az is jellemző, hogy nem tájékoztatják kellőképpen a betegeket a várható kiadásokról. Ezen kívül sajnos több olyan szolgáltató is létezik, amelynek nincs érvényes működési engedélye, vagy hiányos a szakmai jogosultsága. Az árszabás feltüntetése is rendezetlen, és akadályozza a piacon a törvényes működést.
Ráadásul sok intézmény a szürkegazdaság részeként működik, nem bocsátanak ki számlát, és nem engedélyezett módon végeznek eljárásokat. Jelenleg az EESZT-be történő adatfeltöltés is kötelező, de egynéhány szolgáltató nem tartja be ezt a normát. Az elektronikus pénzforgalom kötelezővé tétele és az EESZT-hez kapcsolódó adatok ellenőrzése jelentős mértékben tisztíthatná a piacot.
Továbbá elmondható, hogy a közeljövőben várható egy belügyminisztériumi rendelet, amely az esztétikai orvoslást szabályozza. Jelenleg is érvényben van olyan törvény, amely szerint csak orvos végezheti el a botox- vagy hialuronsavas ajakfeltöltést, mégis előfordul, hogy más szakmák képviselői is beleavatkoznak ezekbe a tevékenységekbe, ami tovább növeli a problémákat.
A szolgáltatók működése nem mindig felel meg a szakmai követelményeknek, különösen a kisebb intézményeknél. A magánegészségügyi biztosítók szerepe kulcsfontosságú, hiszen a biztosítói kapcsolat önmagában is minőségbiztosítást jelent. Fel kell ismerni, hogy a szakmai minimumfeltételek bevezetésére van szükség a piacon.
Forrás: hvg.hu/360/20251219_Rendet-vagnanak-a-maganegeszsegugyi-piacon-de-akadnak-kinzo-kerdesek
