A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok vitatott szerepe az oktatásban
Az elit gimnáziumok társadalmi egyenlőtlenségeket konzerváló hatását nem Lannert Judit, az oktatási és gyermekügyi miniszter emelte ki először. Az iskolaigazgatók is kifejtették véleményüket arról, hogy hogyan lehetne reformálni ezt az előnyöket megszilárdító rendszert, így egyre aktuálisabbá vált a kérdés a közbeszédben.
Lannert Judit, aki a gyermekközpontúság jegyében először a Balzac diákújságnak adott interjúban érintette a téma fontosságát, felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai középiskolai felvételi rendszer már nem felel meg a jelenlegi igényeknek. Rámutatott arra, hogy a ranglistákon előkelő helyen szereplő iskolák működése leginkább a társadalmi elit elkülönítését szolgálja, nem pedig a gyermekek fejlődését.
„Nem úgy akar egy iskola jó lenni, hogy megpróbálja minél jobban fejleszteni a gyerekeket, hanem az összetételt változtatja meg,” mondta a miniszter. A kompetenciamérések szerint a gyerekek nem fejlődnek gyorsabban, noha a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban magasabb szintről indulnak, a tanulás üteme ugyanolyan, mint más intézményekben. A felvételi rendszer elavult, főként a gyermeklétszám csökkenése miatt; a miniszter kifogásolta, hogy ötven gimnázium tartja fenn az elit pozícióját anélkül, hogy valódi tudományos vagy társadalmi fejlődést hozna.
A magyar iskolarendszer esélykülönbségei
Az nemzetközi kutatások szerint a magyar iskolarendszer nemhogy csökkenti az esélykülönbségeket, hanem idővel még növeli is azokat. A gyermekek kora gyerekkorban kapott különböző esélyei, valamint az iskolarendszer szegregálódása számos tényezőtől függ, beleértve a szabad iskolaválasztás lehetőségét és a túl korai szelekciót.
Lannert kiemelte, hogy a hat- és nyolcosztályos középiskolákba általában a tehetősebb családok gyerekei kerülnek be. E jelenség szociális szempontból komoly problémákat vet fel, hiszen nemcsak oktatási, hanem társadalmi problémának is tekinthető. A döntéshozók eddig nem fordítottak komoly figyelmet erre a helyzetre, pedig a társadalmi igazságosság és a tehetséggondozás között feszülő ellentét komplex kihívások elé állítja az oktatási rendszert.
Politikai következmények és jövőbeli lépések
Jelenleg nem látszik, hogy a Tisza-kormány milyen konkrét lépéseket tervez e kérdésekkel kapcsolatban, hiszen eddig csupán vizsgálatok és egyeztetések ígéretével álltak elő. Az elitgimnáziumok működésének megkérdőjelezése a középosztály érdekeivel ütközne, így ennek politikai vetületei is jelentősek. Az érintett iskolavezetők véleményei alapján világos, hogy a szegregáció csökkentése alapvető cél, melynek érdekében sürgető reformokra van szükség.
Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium vezetője, Láng György figyelmeztet arra, hogy Lannert szavai mögött keresni kell azokat a módszereket, amelyek segíthetnek a hazai oktatási problémák megoldásában. A szegregáció csökkentése már ősszel is napirenden volt, ami új megközelítést kíván a jelenlegi rendszerben.
